Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Bereznai Zsuzsanna: A házépítés hiedelem- és szokáskörének funkcionális vizsgálata

CUMANIA 16., KECSKEMÉT, 1999 115 BEREZNAI ZSUZSANNA A HÁZÉPÍTÉS HIEDELEM- ÉS SZOKÁSKÖRÉNEK FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA I. A HÁZ ÉS AZ EMBER 1. Az ember és a tér "Az ember életének középpontja a ház. Az emberek mindennapi életéhez hozzátartozik, hogy szilárd pontjuk legyen a térben, ahonnan kiindulnak, s ahová mindig visszatérnek. Ez a szilárd pont a ház, az otthon... A ház és a mindennapi tér egyben építményei az élet alapvető funkcióival kapcsolatosak. A tér szerveződését és tagolódását a mindennapi életét élő ember határozza meg, melyben a térélmény és a térszemlélet elválaszthatatlanul összefonódik." Az ember a természetből való kiemelkedése óta mindig arra törekedett, hogy határokat állítson fel, és a keletkező zárt térben biztonságba helyezze magát.

2 A primitív ember kitűnő tájékozódási készséggel rendelkezik a térben. Az ősközösségi társadalom embere titokzatos, hatalmas erőként fogja fel a teret. Ez az érzelmi-értelmi tartalommal telítődött tér lehet jó vagy rossz, bizonyos cselekvések számára kedvező, más esetben veszélyes és ellenséges, s lehet különleges erőknek alávetett tér, mely szakrális funkciókat tölt be.

3 Az ember kapcsolata a természeti környezettel az őskor korai szakaszában a legszorosabb: az ember nem tudja elhatárolni magát a természettől. A természethez való kapcsolódás ekkor az ember tudatának szerves összetevője.

4 Az antik korban a világot teljesen harmonikusnak látták, de a középkor dualisztikus világképében már nem a "szépség" jellemzi a világot.

5 A középkor térszemléletének sajátosságait elsődlegesen az ember természethez való viszonya (beleértve a termelést is) határozza meg. A mezőgazdasági termelés túlsúlya következtében a társadalom különböző osztályaiban és rétegeiben a földművelésből kiinduló világlátás uralkodik.

6 1 HELLER Ágnes 1970. 306-308.p. 2 BAJBURIN, A. K. 1983. 73.p. 3 GUREVICS, A. J. 1979. 28. idézi: CASSIER, E.: Philosophie der symolischen Formen, II. Berlin, 1925. ЮЗ.р. 4 GUREVICS, A. J. 1974. 38-39.p. 5 GUREVICS, A. J. 1974. 50.p. 6 GUREVICS, A. J. 1974. 36.p.