Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Régészet, éremtan - V. Székely György: 16. századi éremlelet Pálmonostoráról (A tallérforgalom első évtizedei Magyarországon)

A hasonló korú és összetételű leletekkel való összehasonlításból megállapítható, hogy ebben a leletben az értékpénzek (tallérok) és az aprópénzek (dénárok) között közbülső helyet elfoglaló középértékű ezüstpénzek (garasveretek) hiányoznak. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az aprópénzek kizárólag magyar kibocsátású veretek, a leletben külföldi aprópénz nem fordult elő. Ilyen leletösszetétel, tehát a magyar dénárok dominanciája, ill. az idegen aprópénzek, garasveretek hiánya vagy csekély jelenléte főleg az ország középső részén, a hódoltsági területen földbekerült éremleletekre jellemző.

15 Ez a jelenség az egykorú pénzforgalmi viszonyok ismeretében teljesen érthető. 1526 után, II. Lajos halálát követően a kettős királyválasztás eredményeként, mind I. Ferdinánd, mind Szapolyai János nevére folyt pénzverés. Ez a párhuzamos pénzkibocsátás csak 1540-ben, János király halálával szűnt meg. Ebben az időszakban a pénzverés még lényegében csaknem változatlan formában zajlott, a pénzrendszer is azonos voli Mindkét uralkodó nevére hasonló címletű (aranyforint, garas, dénár, obulus) és hasonló éremképű (címeres előlap, Madonnas hátlap) pénzek készültek. Annak ellenére, hogy a kettős királyság idején Ferdinánd és János dénárait közel azonos pénzláb alapján verték,

16 Ferdinánd rendeletekkel tiltotta területén János pénzeinek használatát.

17 A tiltás mögött valójában politikai okok húzódtak meg. János király dénárverése egyébként sem volt számottevő, elsősorban uralkodásának első éveiben készült nagyobb mennyiség, amely azonban korántsem játszott nagy szerepet a pénzforgalomban.

18 Az 1527-1550 közötti időszak éremleleteiben János király dénárainak részesedése mindössze 1 %.

19 így semmi meglepő sincs abban, hogy a pálmonostori leletben János dénár nem fordult elő. Az egykorú országgyűlési végzések között gyakran bukkan fel az a határozat, hogy a jó magyar pénz a korábbi uralkodók pénzeivel együtt forogjon.

20 Huszár Lajos mutatott rá arra, hogy a határozat célja a régebben vert körmöci dénárok elfogadtatása és forgalomban tartása volt, mivel ezeket az új véretekre jellemző fehérség hiánya miatt, s egyben védekezésként az egyre nagyobb tömegű hamis 15 Fajsz-Ösztövér (Bács-Kiskun m.) - 1551: GEDAI István 1967-1968/a. 105.; Császártöltés (Bács-Kiskun m.) 1552: HUSZÁR Lajos 1942. 66.; Hatvan (Heves m.) - 1553: GEDAI István 1963-1964. 97.; LakócsaPulkovapuszta: ld. 12. j.; Nógrádszakái (Nógrád m.) - 1557: GEDAI István 1977-1978. 127.; Ada (J.) - 1559: MNM.ÉT. 298B/1916.; Decs-Etepuszta (Tolna m.) - 1561: GEDAI István 1969-1970. 82., PARÁDI Nándor 1970. 223-235.; Kunhegyes (JNSz. m.) - 1561: TÁLAS László 1984-988. 222-226., Ecseg (Nógrád m.) - 1561: HARSÁNYI Pál 1912/c. 18.; Ond: ld. 10. j.; Drégelypalánk (Nógrád m.) - 1564: HUSZÁR Lajos 1965-1966. 93. Uraj. ld. 10. j.; Kiskunhalas-Alsószállás (Bács-Kiskun m.) - 1567: V. SZÉKELY György 1991-1992. 233.; Nógrádverőce (Nógrád m.) - 1574: MNM ÉT. 261/1934., 153/1949., HUSZÁR Lajos 1959-1960. 75.; Bükkösd: ld. 12 j.; Cserszegtomaj: ld. 12. j. 16 Ferdinánd aprópénzeinek pénzlába: HARKÓ Gyula 1912. 32., 40.; HUSZÁR Lajos 1975. 46.; János király dénárainak pénzlába: HUSZÁR 1951-1952. 43., 36. jegyz. 17 ÁLDÁSSY Antal 1904. 1-3. 18

ISTVÁNYI Géza 1939-1940. 41-42.; HUSZÁR Lajos 1951-1952. 19 V. SZÉKELY György 1991. 182. 20 HUSZÁR Lajos 1975. 15., 154.. 19. jegyz.