Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Történelem - Gémes Tünde: Adatok a Kiskun Kerület büntetéstörténetéhez, 1745–1876
387 kivételes esetben hordtak bilincset, hazai ágyneműt használhattak, otthonról élelmezhették magukat. Munkára nem kötelezhették őket, de unaloműzésként foglalatoskodhattak valamivel. A hatósági rabokra lényegesen szigorúbb követelmények vonatkoztak. Állandóan, legfeljebb orvosi rendelet kivételével, vasban kellett lenniük, kényszermunkára kötelezhették őket. A rabok saját ruhájukat használhatták, ha elszakadt, a közpénztár terhére két pár fehérneműt, nyáron vászon ujjast és könnyű sapkát, télen egy pár "fejéltes" csizmát, egy szűrt vagy bundát kaptak fogság idejére. Az élelmezést vállalkozókkal szerződéskötések formájában intézték. A foglyok egészségi állapotát a kerületi seborvos kísérte figyelemmel, havonként megvizsgálta őket, az orvosi ápolásra szorulókat gyógykezelés alá vette. A börtönben kórházi szobákat kellett berendezni. A börtön vezetése a várnagy kezében volt. A tömlöctartó felelt a rendért, pontos nyilvántartást vezetett a rabokról, rabtartási költségekről. 83 Az 1854-ben közölt statisztikai adat szerint a félegyházi tömlöcben hat börtönőr teljesített szolgálatot, a vizsgálati foglyok száma nem ismert, az elítéltek 55-en voltak. A vizsgálati foglyok élelmezése 90 forintot, a büntetésüket töltőké 165 forintot tett ki. 84 A rabokra fordított összeg egyrészét bevált gyakorlat szerint rabtartási költségek formájában behajtották. Végrehajtására küldöttséget jelöltek ki. 5 Sok esetben a fogvatartottak vagyontalansága miatt nem volt mód a behajtásra, ekkor ezt a kerület fedezte. A közigazgatás 1853-54-es végleges átalakításával a Kiskun Kapitányság cs. kir. járási kapitánysággá, a kerületi tömlöc névleg Félegyházi cs. kir. Kapitányság börtönévé alakult. 86 A Jászkun Kerület tényleges önállósága megszűnt, de egészében még nem számolták fel. A FÉLEGYHÁZI KERÜLETI BÖRTÖN 1853 ÉS 1876 KÖZÖTT A kiskun kerület törvénykezési szervezete Az 1854 áprilisában hivatalba lépő Jászkun cs. kir. kapitányságok egyben a közigazgatás és jogszolgáltatás szervei is voltak. Hat járásba sorolták a községeket és pusztákat. A Kiskun Kerületben három járás alakult ki, Kunszentmiklós, Félegyháza és Halas székhellyel. 87 83 PALUGYAYImre 1854. III,köt. 94-98. 84 и.о. 97. 85 BKML. Kf. lt. Prot. Pol. 25. 420. 86 BÁNK1NÉ MOLNÁR Erzsébet 1995. 161. 87 и.о.
