Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Történelem - Gémes Tünde: Adatok a Kiskun Kerület büntetéstörténetéhez, 1745–1876

385 változtatást, hangoztatva, hogy sokkal ősibb hagyományokkal, rendelkezik, mint az "új ültetés" Félegyháza.

67 (Félegyházát 1743-ban telepítették újjá.) Halas és a kerület vezetői felírttal fordultak gróf Batthyány Lajos nádorhoz, hogy az intézkedést változtassa meg. A nádor nem tett eleget kérésüknek. Válaszában kifejtette, hogy a kerületet nem éri sérelem, mert a pallosjogot nem Halas, hanem az egész kerület birtokolja, és az igazságszolgáltatás annak határain belül marad. Még 1770-ben is megkísérelték a törvényszéket visszahelyeztetni Halasra. Ekkorra már felépült a katolikus templom. A református Halas ellen állítólag az is kifogásként merült fel, hogy törvénynapokon a főtisztek és az esküdtek katolikus templom hiányában nem tudják vallásukat gyakorolni. Félegyházán erre volt lehetőség. A tömlöc és ezzel a törvényhatósági vezető szerep visszaszerzése nem sikerült. Félegyháza fekvése a közlekedés, a postai járat miatt vitathatatlanul kedvezőbb volt.

69 Halas az 1753-ban kirobbant alföldi parasztfelkelés eseményeibe is belebonyolódott, amely nem tette rokonszenvessé a felsőbb irányítás előtt.

70 A kerületi tömlöc építését Félegyházán 1753 elején megkezdték, a teljes befejezés 1754-ig húzódott.

71 Ekkor még meszet, téglát szállítottak, láncokat, lakatokat, csebreket csináltattak a tömlöc számára.

72 A Kiskun Kapitányság épülete is ekkor épülhetett, de ekkor csak földszintes volt, 1794-ben készült el az emeleti rész. A Kiskun Kerület törvényhatóságának Félegyházára kerülése lökést adott a település fejlődésének. Ekkor még nem rendelkezett mezővárosi ranggal, azt csak 1774-ben nyerte el. Fellendült a helység élete, méltóvá kellett válni, hogy bizonyítsa, alkalmas a központi szerepre. A törvénynapok alkalmával sok idegen megfordult itt, akiknek ellátásáról gondoskodni kellett. Ez fejlesztőleg hatott a gazdasági életre. A börtön ellátásában is részt vállalt a helység, "...ezen privilegizált Kiskun Districtusban lévő tömlöczben napról napra szegény raboknak szaporodás lévén, úgy annyira, hogy most nevezett tömlöczben tartatott raboknak instetentiojában elégtelennek lenni látszanak, minthogy ezen mostoha időben jutottunk. Arra való nézve nagy alázatossággal folyamodunk ...hogy a szegény rabok élelmezése más Districtusnak szokása szerint és szegény Helységünknek könnyebbségire rendelést tenni méltóztatnának. "

73 A rabok élelmezése valószínűleg jelentősebb anyagi haszonnal kecsegtetett, 1794-ben valóságos konkurrenciaharc bontakozott ki a rabok kenyerének sütése jogáért. A félegyházi pékek az kérték, hogy más helységben ne süthessék a raboknak szánt kenyeret.

74 68 NAGY SZEDER István kiadatlan munkája 97. 69 и.о. 97-98. 70 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1987. 285-289. 71 Kiskun Múzeum adattára (leltározatlan) 72 BKML. Kf. It. K. Kap. Prot.I./1735. 73 BKML. Kf. lt. Tan. ir. L.27. Cs.2. Ir.67./1756. 74 BKML. Kf. lt. Prot. Pol.8. 532.