Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Történelem - Gémes Tünde: Adatok a Kiskun Kerület büntetéstörténetéhez, 1745–1876

380 szól: "... Azonban, mivel a káromkodók mind Istenünk, mind világi törvényekkel ellenkeznek, azért bírák és esküdt uraink, a káromkodókat azonnal tömlöczbe küldjék, addig is minden felebarátaink általam intetnek, hogy a káromkodástul magukat ójják, ... annyival is, hogy olyatán büntetés rajtuk ne történjen, melyet nemrégiben Halason bizonyos káromkodó személy kényszerített, kinek is nyelve először meddig lehetett szájábul Hóhér Által kivonattatott és tövibül elmetszetvén azonnal feje vétetett, annak utánna mások példájára megírt mód szerint, elmetszett nyelve gyalázatos akasztófára felszegeztetett. " A redempció utáni években még gyakran találkozhatunk boszorkányperekkel. A Halason 1751 és 1759 között lefolytatott ilyen jellegű pereket Nagy Szeder István tette közzé.

38 A többnyire református Halason az eklézsiakövetés is szokásban volt. A református vallásnál speciális büntetést iktattak súlyos bűn esetén a templomi szertartásba. Az elkövetőnek nyilvános bűnbánatot kellett tartania. Ennek legmegalázóbb formája a "szegyenkő állítás"?

9 A tömlöc (börtönbüntetés) kevésbé iktatódott be az ítélethozataloknál. Leginkább arra találhatunk példát, amikor csak rövid, akár néhány napos, vagy hetes bezárásról van szó. Még legfontosabb funkciója a kivégzésre várók őrzése, néha eredménytelenül. "A Halálos Rabok revíziójuknak hosszabb terminusok miatt tömlöcz ásással elszabadultak, mely miatt a szomszéd vármegyék által kisebbittettünk. "

40 A KISKUN KERÜLET BÜNTETŐGYAKORLATA 1753 ÉS 1853 KÖZÖTT A közbiztonság fenntartása A 18. század második felében folyamatosan emelkedett, utolsó harmadára megkétszereződött a bűncselekmények száma Magyarországon. A tömlöcbüntetés az egyéb büntetési módokhoz képest nagyobb jelentőséget nyert.

41 A pallosjoggal rendelkező bíróságok az uralkodói utasítás szerint nem térhettek el a törvényes előírásoktól. A bűnesetek jellege is változott. Az istenkáromlás és trágár beszéd ugyan még mindig komoly vétség, a visszaesőket halállal büntették. Megnövekedett a tulajdon elleni bűncselekmények száma, ez főleg a század utolsó harmadára jellemző. A közbiztonság romlása különböző védőintézkedésekre késztette a helységeket.

42 37 BKML. Kf. It. K. Kap. Prot. 11.213. 38 NAGY SZEDER István 1926. III. köt. 111-127. 39 TÁLASI István 1977.70. 40 BKML. Kf. lt. K. kap. Prot. II. 55. 41 HAJDÚ Lajos 1985.34.