Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bács-Kiskun megyei jogi népszokások (Forrásközlés és forráselemzés)

369 nevére közösen írják. A volt különös jász-kun jogszabályokat még a jászok és kunok sem ismerik. Az új házasok különélésre törekszenek. A rokonság, a rokonok vagyoni kapcsolatai és a rokoni közösségek tekintetében nincs felemlítésre méltó. A község lakói vallásosak. Ezért a válás ritkán fordul elő. Vadházasságban, mint a törvényes házasságok kívül élőket nevezik, kevesen élnek. Ha máskor nem, de egyik fél halálos ágyán rendszerint utólagos házasságkötéssel törvényesítik együttlétüket. A vadházas nő használja élettársa nevét. Az együttélésből vagyonjogi követelések nem származnak. A házasságon kívül született gyermekek száma csekély. Zabi gyereknek nevezik. Inkább tiltott nemi érintkezésből születnek. Utólagos házassággal való törvényesítésük gyakori. Az öröklési jog területén a leszármazók öröklése esetén különbséget tesznek az ági és a szülők szerzeményi vagyona között. Az ősi vagyon fenntartásához nem ragaszkodnak, azt elidegeníthetőnek tartják. Az anya korábbi halála esetén a felnőtt korú gyermekek azonnal követelhetik az egész anyai örökséget. Az általános öröklés szabályai a szokásosak. Régi, de nem élő jász szokás, hogy a lánygyermekek az ingatlan vagyonból nem örökölnek, s pénzben elégítették ki őket. Utat engednek a törvényes öröklésnek. Egyenes ági leszármazó hiánya esetén gyakori a végrendelkezés. Az általános öröklésnél minden gyermek mindenből természetben részesül. A vagyon megosztásánál az ingatlanokat feldarabolják és természetben osztozkodnak. Az érték szerinti kiegyenlítéssel való megosztás nem szokás, aminek indoka a két világháborút követően a pénz értékállandóságának bizonytalansága. Az ingók feldarabolása nem szokásos. A megosztásnál szabály, hogy aki oszt, nem választ. Kiskorúak esetén a legfiatalabbat illeti az első választás joga. A magasabb (egyetemi) kitaníttatás értékét betudják. Tulajdonközösségben nem maradnak, s közösen nem gazdálkodnak. A köteles rész intézményét ismerik. Az általános kitagadási okokat ismerik. Az idősebb tanyai gazdálkodó rendszerint átadja a vagyonát gyermekeinek, és ő maga községbeli házába költözik, s mintegy nyugdíjba megy. Az osztozkodást rendszerint rábízza a gyermekekre. Ilyenkor ajándékozási szerződést kötnek, rendszerint közjegyző előtt. A szülő beltelki házát rendszerint magának tartja meg, és az ajándékozási szerződésben holtig tartó haszonélvezeti jogot vagy életjáradékot biztosít magának. Mindezt rendszerint telekkönyvileg is biztosítják. A gyermek az átvett vagyont szülője életében is elidegenítheti. Végrendeletet általában gyermek nélküli elhalálozás esetére, vagy többszöri nősülés esetén készítenek. Az egész vagyonról intézkednek ilyenkor.