Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bács-Kiskun megyei jogi népszokások (Forrásközlés és forráselemzés)

365 szegélyezi, be van fásítva a Piac tér is. A községtől északra és keletre elterülő összefüggő kb. 700 kat.hold erdőt a háborús események elpusztították. A község a Kecskemét-Lajosmizse vasútvonalból kiágazó KisnyírKerekegyháza vasútvonal végállomása. Kecskeméttől 21 km, Budapesttől a lajosmizsei nemzetközi úton át 86 km távolságra fekszik. Kecskeméttel élénk kereskedelmi és gazdasági kapcsolatban van. A község Árpád-kori település, és a fejedelmi törzsszállás területéhez tartozott. 1323-ban már önálló község. Birtokosa Kerekygázi Folkus fia István. Ekkor magában foglalja a ma már visszacsatolt Kunkerekegyház[át] és Fülöpszállási Kerekegyházát, másként Fülöpháza pusztát is. Nevét a mai községtől délre 3,5 km-re levő Templom halmon épült és a háborús események előtt romokban meg volt köralakú templomról kapta. A község a 14-15. században több ízben cserélt gazdát. A török hódoltság alatt teljesen elpusztult. Egy 1563-ban kelt oklevél már pusztaként emlegeti. A pusztát a török hódoltság idején, majd II. Rákóczi Ferenc felkelése idején Kecskemét városa bérli. A törökök kiűzése után I. Lipót a három jászkun területet eladta 1702-ben a német lovagrendnek. 1703-ban II. Rákóczi Ferenc az országos kincstár számára foglalta le. Az 1711-i országgyűlésen tiltakozott az elidegenítés ellen, és a lovagrendnek csak zálogtulajdoni birtoklását ismeri el, és úgy intézkedik, hogy a jászok és kunok kapják vissza jogaikat. Ennek ellenére nem kapták meg a szabadságukat, hanem a lovagrendtől átvette 500.000 forintért a pesti rokkantak háza. A jászok kérésére Mária Terézia a zálogösszeg visszafizetése mellett hozzájárul a jászok és kunok szabadságának visszaállításához azzal a feltétellel, hogy országos felkelés esetén fegyvert fognak, és állandóan 1.000 lovaskatonát állítanak ki. Az adománylevél a jászkunokat a hármas kerület valamennyi városa, községe és pusztája birtokosává tette. A váltságösszeget olyan formában fizette ki a lakosság, hogy valamennyi helyiséget és pusztát felbecsültek, és a fizetendő összeget ennek arányában osztották szét. Minthogy a pusztáknak nem volt állandó lakossága, ezek nem is válthatták ki magukat, hanem valamelyik város vagy község váltotta magához [e területeket]. Kerekegyháza pusztát is említi az adománylevél, melyet három város váltott meg. A puszta 3/6-át Jászárokszállás, 1/6-át Kunszentmiklós, 2/6-át pedig Fülöpszállás váltotta meg. Innen kapta azután a terület a Jász-, a Kun- és a Fülöpszállási Kerekegyháza nevet. A megváltás után a település nagyon gyér. A legelhanyagoltabb az a terület, ahová a későbbi községet telepítik. A puszta legnagyobb részét külterjes állattenyésztés céljára használják. A Jászárokszállás tulajdonát képező puszta legelője azonban leromlott, mert a megvesztegetett pásztorok idegenek állatait is legeltették. Ezért a jászárokszállási birtokosság