Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bács-Kiskun megyei jogi népszokások (Forrásközlés és forráselemzés)

364 és elsőnek választó testvér akkor is ragaszkodik az ilyen felosztáshoz, ha annak eredményeként a fiatalabb testvérnek rosszabb minőségű, és ennél fogva alacsonyabb értékű ingatlan jut. Az ily természetű érték-kiegyenlítési viták igen gyakoriak, és az érdekelt idősebb testvér mindig nehezen győzhető meg arról, hogy a kor szerinti megosztás nem törvény, hanem olyan szokás amely csak az osztályos testvérek megállapodása alapján válik kötelezővé. II. A szerződési hűségen és bizalmon alapuló jánoshalmai szokás, hogy az ingatlan adás-vételeknél a vételárhátralék telekkönyvi, illetve jelzálogi biztosítását az eladó - az érték egy egészen jelentéktelen töredékétől eltekintve - nem kívánja. Az, hogy a szerződés megkötésekor jelentős vételárhátralék marad fenn, mely néha a vételár felét is eléri, gyakori eset, de a vonatkozó jogi kioktatás ellenére, hogy a vételárhátralék jelzálogi biztosításának elmaradása milyen hátrányokkal is járhat, az eladók kiadják a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas szerződést azzal, hogy kifejezetten nem kívánják a vételárhátralék jelzálogi biztosítását. Hogy ez a szokás egymás ismerésén és a nép szerződés-tiszteletén alapul, ezt igazolja az a körülmény, hogy a vételárhátralék iránti per vagy az olyan per, amely vételárhátralék bekebelezésének elmaradásából származik, csak egészen kivételesen fordul elő a gyakorlatban. Bácsalmás, 1941. május hó 24-én. dr. Csemez József kir. járásbíró Jogi néphagyományok Kerekegyháza (Pest vm.) községből. Gyűjtötte: dr. Kispál Ferenc betétszerk.bíró (1947. július 31.)

32 Község Pest vármegye kunszentmiklósi járásában. Törvényszéke, járásbírósága Kecskeméten, főjegyzősége Kunszt.miklóson van. A község a Duna-Tisza közötti hátságon fekszik. Felszíne [az] egész területén látható homokdomboktól meglehetősen hullámos. Területe legnagyobb részt homok. Legtöbbnek nincs állandó vize. Legnagyobb tava a Kondor tó. [A] Tavakban és az ún. székekben sok a nád, gyékény, káka, sás, melyet a lakosság kitermel és elad. A község és határa erősen fásított. A széles utcákat 2-6 akácfasor Kispál Ferenc: Jogi néphagyományok. 7 p. Kerekegyháza (Pest m.) EA 1187.