Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Salánki Szilárd: Bicska- és késjátékok Kecskeméten és környékén

327 Katona Imre a következőket írja a bicskajátékokról: „A veszélyes eszköznek tartott bicskával való játszadozást általában sem a szülők, sem pedig a nevelők nem helyeselték, a szigorúbbak meg is tiltották, holott komolyabb sebesülésre egyetlen adatunk sincs... A népi gyermekjátékok megfelelő csoportjában a használt eszközöknek nem mindig van meghatározó szerepük, a bicskajátékokban viszont szinte minden mozzanat a zsebkéshez kapcsolódik: a játéktér előkészítése, beosztása, a résztvevők sorrendjének sorsolása, a különféle feladatok teljesítése, sőt többnyire még a jutalmazó-büntető befejezés is... A bicskajátékok tipikus ügyességi vetélkedők, versenyek, ennek megfelelően mindig vannak elsők és utolsók; a jutalom és a büntetés azonban a befejezésnek nem feltétlenül velejárója. Sok esetben elegendő az a dicsőség, ha pl. valaki hibátlanul vagy elsőnek végigdobja a 6-12 féle, egyre nehezülő helyzeteket, más típusban elsőnek éri el a kör középpontját, legtávolabb jut a kijelölt, közös startvonaltól stb... A bicskajátékok társas jellegűek ugyan, de nem csapatjátékok, mert előre meghatározott sorrendben ki-ki egyéni teljesítményével vesz részt ezekben az ügyességi vetélkedőkben..."

13 A BICSKA- ÉS KÉSJÁTÉKOK HAGYOMÁNYAI MAGYARORSZÁGON A bicska- és késjátékok számos változatával lehet találkozni a néprajzi gyűjtések tanulmányozásakor. Jelen tanulmányban az ismertebb, elterjedtebb több helyen is megemlített változatokat csoportosítva mutatom be a játékok nehézségének, bonyolultságának sorrendjében. A játék menetének az alábbi öt fázisát különböztethetjük meg: 1. a játék meghirdetése (játszótársak toborzása) 2. a játéktér előkészítése, megtisztítása 3. a játékosok sorrendjének meghatározása 4. a játék 5. a győztes megjutalmazása vagy a vesztes megbüntetése. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez eddigi gyűjtések során mindegyik leírásnál lejegyezték mind az öt fázist. Van, ahol igen, de a legtöbb helyen nem ilyen részletesek a leírások. Ez függhet a játék típusától, a gyűjtés alaposságától, de leginkább attól, hogy az adatközlő hogyan játszott, hogyan emléks/wk vissza a játékra. 13 KATONA Imre 1997, 2-4. p.