Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Fehér Zoltán: A bátyai antropomorf kapufélfák és szemantikai kapcsolataik

265 szemöldökfájára írtak üzenetet, ha nem találták otthon a háziakat.

121 A tartozást is a kapufélfára rótta a kocsmáros, a népdal szerint a katona nevét a kaszárnya kapuja őrizte, s Ludas Matyi is így figyelmezteti Döbrögit: "Azért csak rója fel a kapufélfára, hogy el ne feledje,/ Háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza."

122 Toborzások idején a zászlót nemcsak a templomtoronyra tűzhették ki, hanem a kapufélfára is. "Felütték a zászlót kapum félfájára/ Megütték a dobot szűvem fájdalmára"

725 Emlékeztet ez a szokás arra is, hogy a székely kopjafák épp arról kapták nevüket, hogy a beléjük tűzött zászlós kopjak tartására szolgáltak. Május elsejének éjszakáján a szerelmes legények a lányos házak kapufélfájára erősítették a fölszalagozott májusfát országszerte . Az emberalakú kapufélfa formája és díszítése egykor a közösség számára közismert jelekkel üzenetet tartalmazott. Az emberalakúságot a fej, illetve az arc ábrázolásával biztosították. A fejnek azért volt kiemelt szerepe, mert a fej és/vagy arc képmása "eredetileg az egész embert jelképezte."

124 Az egy-kétéves kisgyermek is rajzaiban pusztán fejjel (arccal) ábrázolja az embert, míg a többi testrészt egy függőleges vonal szimbolizálja. Még az általam vállbahúzott fejűnek nevezett táblás forma kontúrja is megegyezik az úgynevezett kamennaja babák körvonalaival. Az egész kapubálvány alak egy embert, talán az őst, vagy az istenasszonyt ábrázolta. Diószegi Vilmos a magyar és a rokon népek világfa képzetében megkülönbözteti a napos-holdas és a madaras csúcsú világfát.

72:> Bosnyák Sándor gyűjtései alapján megállapította, hogy a napkultusz maradványai a magyar népi kultúrában sokfelé megtalálhatók.

126 Az emberalakú kapufélfáink fejébe rajzolt kör - a képzetnek megfelelően - a Napot szimbolizálta. A belekarcolt vagy vésett rozetta szintén ezt jelezte, illetve a Nappal azonos sast, később a lélekmadarat. Pálos Ede és Torbágyi-Novák József is közöl sok olyan kapufélfát, amelynek fején oldalnézetben látható galamb van kifaragva. Ő ezt galambos bálványfának nevezi.

127 Ha a kör megismétlődik a törzsön, akkor ez vagy a Holdat vagy a több Nap képzetét ábrázolja. A megsokszorozódott Nap fokozott védelmet jelent. A sok nap képzete több nép hiedelemvilágában megtalálható. Berze Nagy János szerint e képzet ázsiai eredetű.

128 A kínai és a délmacedóniai felfogás szerint a Nap nőnemű, 1 MADARASSY László 1931. 34. 2 KRIZA János 1956. 184. "Korcsomáros kapujába/ Fel lesz az én nevem vágva. " - KALLÓS Zoltán - MARTIN György 1989. 156. "A kaszárnya kapujára/Rája van a nevem vágva" - MÓRICZ Zsigmond 1940. 135. 3 KRIZA János 1956. 111. 4 HOPPAL Mihály - JANKOVICS Marcell - NAGY András - SZEMADÁM György 1990. Arc címszó. 5 DIÓSZEGI Vilmos 1969. 311. 6 BOSNYÁK Sándor 1973. 562. Főképpen székely és csángó adatok bizonyítják a felkelő nap imával történő köszöntésének elterjedtségét, a nappal való átkozódást. Bátyán Kisasszony napkor a Napnak gyóntak. FEHÉR Z. 1975. 15. 7 PÁLOS Ede 1906. III. tábla 5. Fehértó - TORBÁGYI NÓVÁK József 1926. 14-19. kép. Bényben az ilyen kapufélfát tubúkásnak (galambos) nevezik. V. ö. : NÓVÁK József Lajos 1913. 59. A bácskai sokac kapudísz (forgó küllő, melyet egy madár hajt vagy rajta ül) szintén ezt a képzetet ábrázolja. V.o.. JANKÓ János 1896. 148. 8 BERZE NAGY János 1943. 148-154.