Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Bárth János: A Kalocsai Sárköz fogalma

227 lovat, anélkül vissza se jöjjek." Az ügy folytatásaként 1794. január 14-én vallatták Kalocsán Nácsenák István akasztói gulyásszámadót. Az úriszék képviselője többek között a következő kérdéseket tette fel neki: "Micsoda ló volt az, amelyet a múlt hónapban bujtárodtul itten Sárközben a kalocsaiak elvettek?". "Miképpen gyütt be azon Bujtárod ide Sárközbe két ízben lopni?". Kecel falu 1793. évi uradalmi leírásában olvasható a település helyének meghatározásaként: "transzpaludes őrjek...extra Sárköz (Az Őrjeg mocsarán túl, a Sárközön kívül.)."

70 1823-ban írták a kalocsai úriszéknek a panaszkodó uszódi nyolcadtelkes jobbágyok, bizonygatván, hogy a kalocsai dominiumban másutt is vannak nyolcadtelkesek és háborítatlanul birtokolják földjeiket: "...Ann pediglen az egész sárközi Dominiumot illeti, legfőképpen Sükösd, Szeremle és Dusnok,...mái napiglan is bírják az egy nyolcadrész földjeiket...". Polgári kori intézmények nevében Kalocsa egyik legnevezetesebb polgári kori cégét, vállalkozását "Pest megyei Sárközi Armentesítő Társulat"-nak nevezték. 1871-ben alakult Pest megyei Sárközi Dunavédgát és Csatornázási Társulat-ként. Neve 1885-ben változott Pest megyei Sárközi Armentesítő Társulat-ra. A XX. század közepéig, az államosításig működött. Feladatát az ún. Vízügy vette át. A kalocsaiak a mindennapi beszédben Sárközi Ármentesítő-ként emlegették. Székhelye mindig Kalocsa volt. 1871. évi alapszabályának 2. paragrafusa megjelölte a társulat célját: "A Sárköz vidékét a Duna téli és nyári kiöntései ellen Dunapatajtól Bajáig terjedő védtöltés által megvédeni". Ugyancsak az 1871. évi alapszabály határozta meg, hogy kik a Társulat tagjai. A felsorolás témánk, a Sárköz-fogalom értelmezése szempontjából fölöttébb tanulságos: "A Társulat tagjai... a Sárköz árterébe eső községek és birtokosok, és pedig, Szent-István, Csanád, Sükösd, Dusnok, Bogyiszló, Fájsz, Bátya, Nádudvar, Hajós, Miske, Kalocsa, Foktő, Úszód, Szentbenedek, Lak, Ordas községek, az érseki káptalani uradalom, Vigyázó bátyai és nánai birtokai és Pat aj, Inam."

12 KÉL. II. Úriszéki iratok. 1793. - Figyelemre méltó a "bé Sárközre...", illetve a "be...ide Sárközbe" kifejezés. Arra utal, hogy a korabeli tájszemléletben, ami a Duna felé esik, tehát védett helyen van, az a "benn", ami a Dunától távol esik, az a "kinn". Vö.: ANDRÁSFALVY Bertalan 1973. 10. megállapításával. KKL. Birtok-összeírások 1793. Kecel. KÉL. II. Úriszéki iratok. 1823. Kalocsai Lapok. 1872. jan. 14. melléklete. - BOROVSZKY S. (szerk.) 1910. 11:177. - A Sárközi Armentesítő különböző alapszabályai valamint nyomtatott évi jelentései megtalálhatók néhány aprónyomtatvány-gyűjteményben, pl. a VKM. TDGy-ben.