Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Bárth János: A Kalocsai Sárköz fogalma

222 Miskénél, Nádudvarnál, Sükösdnél és Kákonynál. Mivel az említett helységek a Kalocsai Sárköz különböző pontjain fekszenek, negyjából képviselik az egész területet. Vályi András Nádudvarról szólva a Duna-balparti Sárköz meghatározására is vállalkozott: "...Nádudvar...fekszik...a Sárközben, és ez a Sárköz a Solti járásban, a Duna mellett nagy meredek és a Dunán is által ható partokkal bé környékezett hely, lapályos a földgye, 's hihető, hogy hajdan valami nagy állóvíznek helye lehetett... "

45 Fényes Elek 1851-ben a Duna bal partjának Pataj és Baja közötti szakaszán Csanád, Császártöltés, Hajós, Szentbenedek és Szentistván helységek leírásánál használta a Sárköz megnevezést. Néhány jellemző megfogalmazása: Csanád "magyar falu az úgynevezett Sárköznek dombos partján. E helyre csak 1806-ban épült ki, régebben a falu bent a Sárközben a Vajas vize Duna felöli oldalán állott"; - Császártöltés "német falu Pest-Solt vármegyében, ...a Sárközt a homoktól elválasztó hegysor és Orjeg mentiben két domb között benyúló völgyben"; - Hajós "Határának fele dombos, ...a határ másik fele Sárközben lapályos fekete"; Szentistván - "magyar és dalmát falu Pest-Solt vármegyében, Bajához csak 412 ölnyi távolságra, a nagy kiterjedésű sárközi őrjegségpartján."

4 Az 1860-as évek első felében készült és a Széchenyi Könyvtárban őrzött Pesty Frigyes-féle helynévgyűjtemény kiváló Sárköz-adatokat tartalmaz a Kalocsa környéki tájról. Sajnos, néhány helység adatait hiába keressük a kéziratos gyűjteményben, mivel ezek a helységek nem adtak választ Pesty Frigyes érdeklődő kérdéseire. így pl. a nagyhatárú Kalocsa város helynevei is hiányoznak a gyűjteményből. A kérdőívek elején Pesty Frigyes arra is választ kért: milyen nagyobb területi egységbe tartozik a település. A Kalocsai Sárköz helységei közül azok, amelyek megértették a kérdést és választ is adtak rá, sárközinek vallották magukat. így nyilatkozott Csanád, Hajós, Császártöltés, Miske, Fájsz, Pataj és hajdani elődjéről, Pandúrról Szentistván.

47 Különösen figyelemre méltó Pataj mezőváros esete, ahol így fogalmazott a nótárius: "Duna-Pataj mezőváros fekszik Pest-Pilis és Solt törvényesen egyesült megyék solti járásának azon részén, mely alacsony fekvése s így a Duna kiöntéseinél fogva is igen sáros vidék s melyet e tájon közönségesen Sárköznek neveznek". Egyrészt korai megfogalmazását látjuk e szövegrészletben annak a szemléletnek, amely a Sárköz tájnevet a sok sárral hozza VÁLYI András 1796-1799. II: 265., 271., 616., 647, III: 290, 357. - Messzemenő következtetés levonása nélkül, de mint tényt szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a XX. században elhíresedett Tolna megyei sárközi falvak (Alsónyék, Báta, Decs, Öcsény, Sárpilis) egyikénél sem tartotta fontosnak megemlíteni Vályi András, illetve az informátora, hogy "fekszik a Sárközben". FÉNYES Elek 1851. - Csanád: 1: 197, Császártöltés I: 201, Hajós II. 81, Szentbenedek IV: 93, Szentistván IV. 100. - A Tolna megyei Sárközben Öcsény és Sárpilis leírásánál jelezte, hogy a falu a Sárközben fekszik. (III. 177, 237.) OSZK. Kézirattár. Pesty Frigyes helynévtára. 33. kötet 59, 65, 114, 128, 147, 253, 386, - Pataj, Fájsz, Hajós, Miske válaszát közölte: KUCZY Károly 1980. - Csanád válaszát közölte: KŐHEGYI Mihály-SOLYMOS Ede 1973.Valamennyit közölte: BOGNÁR András 1984. f f