Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Régészet, éremtan - Somogyvári Ágnes: Bronzkori temetőrészlet Tiszaalpáron

186 eredménytelenül, mivel ezen a területen nem találtak semmit. 1900-ból van még adatunk arra vonatkozóan, hogy a faluban temetkezés került elő.

33 Kertásás során két urnát és négy kis bögrét találtak. Valószínűleg itt is a vatyai kultúra temetkezései kerülhettek elő. A múlt század végéről és a századfordulóról származó híradások nem határozzák meg olyan pontosan az előkerülés helyét, hogy azok a közölt adatok alapján beazonosíthatóak lennének. Viszont a Mátyás király utcai sírok a Várdomb közelében kerültek elő, attól mintegy 400 m-re D-re, így nem valószínű, hogy azonosítható lenne a Kada által 1897-ben feltárt nagy urnatemetővel. Ennek az urnatemetőnek az anyaga megsemmisült, csak az a néhány edény maradt meg belőle, amelyet Hild Viktor kapott Kada Elektől. Az edények közül kettő a vatyai kultúra III. fázisára jellemző. Bár tudjuk, hogy két edény alapján nem lehet egy temető korát meghatározni, de talán feltételezhető, hogy hasonló korú a Kada által feltárt és a Mátyás király utcai temető, és így az alpári telephez esetlegesen több temető is tartozhatott. A Mátyás király utcában a rendkívül rossz leletkörülmények ellenére annyi eldönthető volt, hogy a vatyai kultúra birituális temetője került elő. Bár a vatyai kultúrára a halotthamvasztás és az urnákba való temetés voltjellemző, a kultúra életének III. fázisában feltűntek a kettős rítusú temetkezések. Magában a kultúra leletanyagában észlelhető volt a szomszédos kultúrák hatása. Többen kimutatták a füzesabonyi, gyulavarsándi, illetve Maros kultúrák a vatyai kultúra kerámiaanyagában megfigyelhető hatását.

3 Ez a hatás, a feltételezések szerint elsősorban kereskedelmi kapcsolatokat jelentett. A vatyai temetkezési szokásoktól eltérő temet-kezések megjelenése a vatyai temetőkben azonban a kulturális hatáson túl szorosabb kapcsolatot jeleznek. Ezeknek a síroknak a megléte azt jelzi, hogy a vatyai kultúra befogadta az őt körülvevő népekből származó elemeket. A Vatya III., valamint a koszideri időszakból több olyan temetőt ismerünk, ahol csontvázas sírok is előfordulnak. G. Szénászky Júlia a vatyai kultúra Csongrád megyében előforduló leleteit összefoglaló tanulmányában összegyűjtötte a kultúra addig ismert birituális temetőit, összesen kilencet: Csongrád-Vidre sziget, CsongrádSaroktanya, Ladány-bene, Űllő-Lőbpuszta, Kiskunmajsa-Kőkút, CeglédÖregszőlők, Kelebia, Dunapen-tele-Koszider, Csongrád-Felgyő.

35 Ez a lista azóta még néhány temetővel egészíthető ki. Banner János tesz említést arról, hogy az 191 l-ben Szabó Kálmán által feltárt izsáki temetőben két zsugorított csontvázas sír került elő.

36 A Trogmayer Ottó és Lőrinczy Gábor által feltárt csanyteleki temetőben a 98 feltárt sírból, 49 volt csontvázas. Bugacon a Kiskunfélegyházi úti temetőben az urnasírok között egy csontvázas sír került elő és ide tartozik a HORVÁTH Attila 1992. 46. 17. jegyzet Többek között: PATAY Pál 1938. 74. ; BÓNA István 1992. 26. , G. SZÉNÁSZKY Júlia 1977. 37., 42. GOLDMANN Antal György-SZÉNÁSZKY Júlia 1971. 268. G. SZÉNÁSZKY Júlia 1977. 45. BANNER János 1927.25.