Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Régészet, éremtan - V. Székely György: 16. századi éremlelet Pálmonostoráról (A tallérforgalom első évtizedei Magyarországon)

14 Ha a továbbiakban csak a tallérvereteket tartalmazó leleteket vizsgáljuk, szembetűnő, hogy az értékpénzeket tartalmazó leletek az 1570-es évektől mindig tartalmaznak kisebb vagy nagyobb arányban tallérokat is. A tallérvereteket tartalmazó leletek aránya az értékpénzes leleteken belül fokozatosan nő a vizsgált évtizedekben, ami jól mutatja az új nagyezüst értékpénz, a tallér térhódítását és gyorsan növekvő népszerűségét. A tallérveretek számbeli megoszlása az 1541-1590 közötti időszakban a következőképpen alakul: 3. táblázat Időszak Ertékpénzes leletek száma Tallérvereteket (is) tartalmazó leletek Tallérveretek darabszáma száma % 1541-1550 8 5 62,5 50 1551-1560 13 9 69,2 193 1561-1570 16 12 75,0 517 1571-1580 10 8 80,0 302 1581-1590 15 14 93,3 330 Összesen: 62 48 77,4 1392 A tallérokat tartalmazó leletek számának növekedése, illetve a leletekben előforduló tallérok számszerű emelkedése egyaránt a nagyezüst értékpénzek jelentőségének folyamatos növekedésére utal. Hasonló eredményre jutunk, ha a tallérveretek értékének arányát vizsgáljuk a leletek összértékén belül: 1541 - 1550 között az összérték 35,6 %-a 1551 -1560 között 44,9 %-a 1561 -1570 között 78 %-a 1571- 1580 között 61,5 %-a 1581- 1590 között 63,7%-a tallérveretből származik. A fentiekből megállapítható, hogy a 16. század utolsó harmadában a tallérvereteket is tartalmazó leletek értékének kétharmadát a nagyezüst pénzek teszik ki. Az átszámítás során a leletekben előforduló egyes veretek denárértékét az egykorú forrásanyag adataira támaszkodó szakirodalom alapján állapítottam meg, majd a korszak legelterjedtebb számítási pénzét, a százdénáros magyar forintot alapulvéve összegeztem. A kapott eredményeket tízéves csoportokban átlagoltam.