Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Régészet, éremtan - Gallina Zsolt–Hajdrik Gabriella: 10–11. századi temetőrészlet Homokmégy–Székesen
137 fordult, jobb oldalát szántóföldi művelés bolygatta, bal oldali csecsnyúlványánál zöld elszíneződés, bal alkarja behajlítva a bal medencelapáton nyugodott, ízületei korhadtak, jobb lábszára törött, lábfejei hiányoztak. Mellékletek: 1. Ráhajlított végű, vastagabb bronzdrótból készült hajkarika a jobb csecsnyúlvány alatt, a koponya sérült jobb oldali részében (átm.: 2,8-2,9 cm) (VIL t.). 2. Nyitott végű, bronzdrótból hajlított karikaékszer (fülbevaló) két töredéke, az állkapocs alatt a koponya bal oldali alsó felében. Rajta összelapított apró bronzfoglalatban átfúrt zöldes, égett, csiszolt csontcsüngő (WW. t.). 6. sír: T.: Ny-K (270°-90°). H.: 198-206 cm (a csontvázé: 185-190 cm), Sz: 50 cm, M: 8-9 cm. A sírgödör lekerekített sarkú téglalap alaprajzú, láb felőli vége ferdén csapott, fala és alja egyenes. A feltűnően keskeny sírgödörben a robosztus nyújtott testhelyzetű, jó megtartású felnőtt férfi csontváza alig fért el. Koponyája bal oldalra fordult, földművelés által bolygatott. A bal oldali bordákat és a jobb oldali medencecsontot állatjárás bolygatta, a jobb oldali medencelapát kifordítva a bal oldali fölé került, attól Ny-ra jelentkezett, jobb alkarját a medencére hajlították, kézujj csontjai hiányoztak. Mellékletek: 1. Elhegyesedő végű, sima, rombusz átmetszetű bronzkarperec a jobb könyöknél (átm.: 6,4-6,6 cm). 2. Rombusz alakú vasnyílhegy a bal könyökénél, heggyel a láb felé (h.: 5,7 cm). 3. Rombusz alakú vasnyílhegy a bal combcsont közepétől É-ra, közvetlenül a sírfalnál, heggyel a láb felé (h.: 7 cm) (IX.t.) 7. objektum (lókoponya): Magassága a nyesett felszíntől: 14 cm. A humusz eltávolításakor észleltük az állatcsontokat. A 8. számú ároktól D-re található. A koponya környékéről, attól É-ra egy jól soványított, kézzel formált, éles törésvonallal behúzott, lekerekített peremű edénytöredék került elő. 8. árok: a megfigyelhető szakasz H: 14 m, Sz: 70-95 cm, M: 10-43 cm. Az árok az I-II. szelvény E-i végében húzódott, megközelítőleg Ny-K-i irányban. Betöltése: a sárgásszürke agyagos-löszös altalajban homogén, szürkésbarna humuszos-agyagos-löszös föld. Nyugaton az árok keresztmetszete fordított trapéz alakú (I. szelvény), itt az alja és oldala egyenletes. K-en (II. szelvény) padkáslépcsős, befelé szűkülő kialakítású. Az árok К felé mélyül. Az árok K-i szakaszából D felé egy 70 cm hosszú, elsekélyesedő árokszakasz indult ki. Az árokból illetve az árok fölötti rész nyeséséből Árpád-kori edénytöredékek származnak. 11. árok: H: 14,5-15 m, Sz: 25-150 cm, M: 0-25 cm. Az árok megközelítőleg É-D-i (ÉÉNy-DDK-i) irányú, szabálytalan vonalvezetésű volt. Betöltése: szürkésbarna morzsalékos kevert. Az árok sekély, oldalai rézsűsek, alja egyenes. Az objektumot csak egy szakaszon tudtuk megfigyelni, É és D felé fokozatosan eltűnt. Középtájon, egy töréspontban helyezkedett el a 13. sír. Az árok D felé haladva lépcsőzetesen kiszélesedett (Ny-i irányban), D-i vége felé vágta a 17. sz. gödröt, majd elkeskenyedett és szakaszosan eltűnt. Az árok majdnem merőleges a
