Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Régészet, éremtan - Balogh Csilla–Pintér László: Avar sírok Városföldről
117 Egyéb sírmellékletek Edények. Négy esetben találtunk edényt — 11., 13., 45., 47. sírok —, három női és egy férfi sírban, melyeket minden esetben a koporsón belül, a láb közelébe helyezték el. Három sírban feketés, kézzel formált, benyomkodott peremű tojásdad fazekakat találtunk. A 47. sírban egy az alföldi régióra nem jellemző kerámia volt. A kavicsos soványítású, korongolt, sötétszürke, kissé nyomott gömbös testű, füles fazék a Dunántúlon készülhetett. Az edény fúl nélküli formai párhuzama a Fejér megyei Előszállás-Öreghegy 19. és 30. sírjaiból ismertek 52 , füllel ellátott analógiái Bjelo-Brdo 19. 33 és Mezőfalva-Vasútállomás 47., 223. sírjaiból 54 kerültek elő. A füles bögrék és fazekak az avar településterület déli részén találhatók meg, így formai előképeiket Vida Tivadar a Balkánon látta 55 , de a technológia és részben a forma már helyi műhelyek hatását is mutatja. A tartalmukat illetően csak egyetlen esetben tehettünk megfigyelést. A 45. sírban a durva kézzel formált fazék aljában apró égett szemcséket találtunk, melyek valószínűleg étel maradványok. 56 Allatcsontok. Csak néhány sírban találtunk állatcsontot. Szárnyascsontok inkább a nők mellé, míg marha orjadarabjai a férfiak mellé kerültek. Abban törvényszerűséget láttunk, hogy mindig csak egyetlen marhacsigolya volt a halott mellett, azonban konkrét helyüket esetlegesnek véltük. Tojás. A 6. gyereksírban a szeméremcsontnál, a 39. férfisírban pedig a koponya tetőnél egy-egy tojás került elő, mindkettő apró darabokra törve. A TEMETŐ BETELEPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATI IDEJE Néhány sírról lévén szó a temető megnyitásának és használatának idejére csak néhány megjegyzéssel élünk. A sírok elrendezéséből arra következtettünk, hogy a temetőt használó közösség felosztotta a területet és kisebb egységenként (nagycsalád) kezdték betelepíteni. A szegényes sírokban előforduló leletek többsége (fülkarika, orsógomb, orsókarika, vascsat, vaskés) nem használható a keltezéshez, így maradnak a nagygömbcsüngős fülbevalók, nagy üveggyöngyös fülbevaló, a gyöngysorozatok és a két veretes öv, melyek alapján a sírokat a 670-es évek tájékára tehetjük. A városföldi sírokat hasonló leletanyaga alapján azokhoz a temetőkhöz — Szeged• MAROSI Arnold 1936. 2. kép 9., 3. kép 8. ! IVANICEK, Franz 1949. T. XXXVII/a. l VIDA Tivadar 1995. 185. \ VIDA Tivadar 1995. 183. A meghatározása még folymatban van, melyért előre is köszönettel tartozom Torma Andreának (Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest).
