Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Régészet, éremtan - Balogh Csilla–Pintér László: Avar sírok Városföldről
Ill Fülbevalóink párhuzamai igen sok lelőhelyről ismertek, ezért a teljesség igénye nélkül említjük, hogy aranyból Bakonszegről 13 , ezüstből többek között Alattyán 41., 42., 57., 66. és 70. sírokból 14 , Szeged-Fehártó "A" szórvány leletei között 15 , közelebbről Gátér 113., 242. sírokból 16 ismertek. Az ékszertípust Kovrig a Pontusz-vidékről származtatta és virágkorának a 6. századot tartotta 17 , míg mások Közép-Ázsiából eredeztették 18 . Az első példányok aranyból készültek és rangos sírokban fordultak elő — Bocsa 19 , Kecskemét-Sallai utca 20 — , ami a 630-as évekig tartó aranybőséggel magyarázható. Az ezüst és bronz utánzataik sokkal szélesebb körben terjedtek el. A felfüggesztés alapján Cilinska három tipokronológiai csoportot különített el. 21 A 7. század elejére keltezte azokat a példányokat, melyeknél a gömböt közvetlenül a karikára húzták rá. A 7. század közepére tette azt a másik két típust, ahol három kisgömb, vagy egy hengeres tag összekötőként szerepel, és a granulációs és/vagy üvegberakásos példányokat. A városföldi fülbevalók az utóbbi csoportokhoz sorolhatók. A legutóbbi összefoglalásban az arany nagygömbcsüngős fülbevalókat tipológiai alapon a gúlacsüngős fülbevalók alsó tagjából vezették le és elsődleges formai jegyek (felfüggesztés módja, készítés technikája, granulációhordozóság) alapján csoportosították. 22 Figyelembe véve ezt az aprólékos gonddal történt csoportosítást a hengeres taggal kapcsolódó, kék üvegbetétekkel és préselt utánzataikkal díszített fülbevóinkat a Szentes típus Tószeg altípusába sorolhatjuk és megjelenésüket az övvereteken megjelenő ékkőberakásokkal egy időben (vagy részben egyidőben), a 7. század derekára tehetjük. 23 Cseppalakú csüngős fülbevaló. A 31. sír fülbevalója (I. t. 1.) bár egy párt alkot, mégis az egyiket sokkal jobb minőségű ezüstből készítették. Mivel mindkét fülbevaló apró darabokra tört a föld súlya alatt, ezért rekonstrukciójuk feltételezésen alapul. Összekötő tagot egyik példánynál sem találtunk, ezért valószínű, hogy a kerek átmetszetű vékony, kis fülkarikákra csak egyszerűen ráhúzták a csepp alakú préselt csüngőket, melyeket két fél összeaplikálásával alakítottak ki. A csüngőket préseléssel imitált granulációsorral három részre 13 GARAM Éva 1993. Taf. 3. 1-3. 14 KOVRIG Ilona 1963. T. III. 1., 6-7; T. IV. 24-25.;T. V. 11-12.; T. VI. 1-2. 15 MADARAS László 1995. Pl. 38. 8. 16 KADAElek 1906. 135.; 1908.331. 17 KOVRIG Ilona 1963. 109. 18 BÓNA István 1980. 39. - KÜRTI Béla 1990. 79. - GARAM Éva 1992. 148-149. 19 LÁSZLÓ Gyula 1955. XXXV. t. 21. 20 H. TÓTH Elvira 1980. Abb. 26. 21 CILINSKA, Zlata 1975. 65. 22 ORMÁNDY János 1995. 156-161. 23 KOVRIG Ilona 1963. 110.
