Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)
Bereznai Zsuzsanna: A félegyházi ember humora
83 Bemén a katona. Mondja, hogy azt kérdezteti az őrmester úr, hogy merre köll menni, hogy Buda felé haladjunk. Nem szólt se az ember, se az asszony. - Szóljanak mái Kuka nép lakik itt? Nem szólnak... Kimén a katona. Azt mondja az őrmesternek: - Ezek bolondok! - azt mondja - Nem tudnak beszélni. Hát, úgy elgondolkodott az őrmester... A század végin volt egy cigány. Azt mondja az őrmester: - Na, te cigány! Menj be, oszt kérdezd meg, hogy merre menjünk Buda felé! Bement a cigány, megkérdi oszt, hogy: - Merre kell menni Buda felé? Akkor se kezdtek szólni. Semmit se! Azt mondja a cigány (szép asszony volt különben): - Ha meg nem szólalnak, akkor én magát megbaszom! Hát, az asszony nem szólt semmit se, hanem vetkezett. Az ura meg azt mondja: - Csak nem bolondultál meg, hogy meghagyod magad... ?! Azt mondja az asszony: - Jól van, te szólaltál meg elsőnek, te viszed haza a tepszit! Oszt az embernek kellett hazavinni a tepszit... TRUFÁK, ANEKDOTÁK A tréfa vagy régies nevén trufa a tréfás népköltészet csínytevéseket, kópéságokat elbeszélő műfaja, melyben egy ismert tréfacsináló rendszerint a magasabb társadalmi osztálybeliek kárára követ el megtréfálást, hogy ellenfelét nevetségessé tegye, Q vagy magának hasznot szerezzen. A trufa vagy tréfabeszéd humoros prózai szóbeli műfaj. Cselekménye mulatságos, triviális, sok esetben obszcén jellegű, melyhez gyakorta kapcsolódik didaktikus funkció. A műfaj kedvelt alakjai: a tréfacsináló, a katona, a diák, az eszes szolga, a furfangos cigány, a papok, a tudatlan mesterek, az ostoba házastársak. Az anekdota is mulatságos történet, mely eredeti értelmében kiemelkedő (történeti) személyiségről szóló rövid jellemző elbeszélés. „A népi anekdota valamely népi közösség ismert tagjáról elmondott, a közösség által hitelesnek tartott, rövid, rendszerint humoros történet, melynek cselekmé9 Vöő Gabriella, 1981. 176-177. p. 10 Magyar Néprajzi Lexikon V. 1982., 356-357. p. 11 Magyar Néprajzi Lexikon I. 1977. 101-102. p.
