Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)
Magyar László: Adalékok Szabadka építészettörténetéhez (1867–1918)
295 gibb magyar szecessziós stílusú épülete, annak ellenére, hogy angol hatásokat sejtet. Tudniillik Lechner első munkái historizáló stílusban (főleg a francia neoreneszánsz szellemében) készültek, ám az angol építészettel való megismerkedése - amelynek alkotásain már felismerhetők a kolóniák művészetének sajátosságai - arra serkentik őt, hogy mélyebben foglalkozzék a nemzeti jellegű épületek megörökítésével. A magyar népművészet díszítőelemeihez való visszatérés eredményezte azután a budapesti Iparművészeti Múzeum létrehozását 1891 és 1896 között. A szabadkai Leovits-palota (Lenin park 11. szám alatt) négy impozáns palota „társaságában" található, az egykori Rogina-bara mocsár helyén. Az épületek megközelítőleg egyidejűleg épültek, s közöttük találjuk: Mamuzsich polgármester olasz reneszánsz stílusban épített palotáját, melynek tervezője Titus Mackovic szabadkai műépítész; a Vermes-féle házat, melyet Jedlicska János tervezett; a vasútállomás felőli sarkon neogótikus homlokzattal felépült Sümegi-féle házat. A Leovits-palota a gazdag eklektikus környezetben kiemelkedik arányos homlokzatával, kapujával, saroktornyával, ívelt ablakaival, erkélyeivel, selymes téglafelületével, a Zsolnay-kerámia harmóniájával. Immár szembetűnő, hogy milyen fontos szerepet játszik e kerámia Lechner Ödön építőművészetében. Annak ellenére, hogy e palotán még csekély mértékben - csak díszítő szegélyként a homlokzat hajlott vonalain - alkalmazza a kerámiát, már sejthető annak kivételes jelentősége. A szecesszió kiemelkedő példájaként említhető az 1900-ban tervezett szabadkai zsinagóga. Az 1975-ben műemlékké nyilvánított épület egyben a modern építészet egyik előfutára, s már az 1980-as évektől a világ kultúrkincsei között tartják számon. A zsinagóga építésére pályázatot hirdettek, melyre Nagy Ferenc és Kaldek Lukács vállalkozók, valamint Raichl' J. Ferenc és Molczer Károly építészek jelentkeztek. A Szabadkán letelepedett Raichl' építész időközben nevet szerzett városunkban (Nemzeti Szálloda helyreállítása, az új gimnázium tervpályázatának elnyerése), de később visszavonta jelentkezését, mert a zsinagóga pályázatával kapcsolatban visszaélésekre gyanakodott. A megsemmisített pályázat után a szabadkai zsidó hitközség úgy döntött, hogy átveszi a Jakab Dezső és Komor Marcell által tervezett pályaművet, amely a szegedi pályázaton második helyre szorult. Komor és Jakab építészek nevét városunkban ekkor már több épület (az egykori Fehér Hajó étterem és néhány családi ház) fémjelzi. Azonban a szegedi pályaművet át kellett alakítani a szabadkai körülményekhez. Az új gimnázium épülete szép tömegelosztásával már uralta a tér túlsó oldalát. Hogy a gimnáziumnál monumentálisabb hatást érjenek el, ívesítették a kupolák elsődleges egyenes vonalát. Az épületet már 1902 októberében befejezik és átadják rendeltetésének. A zsinagóga díszítőeleme a Zsolnay-kerámia, a vörös tégla, 25 Kata Cvijin: A Leovics-palota. Üzenet. 1976 június-július. 6-7. szám. 322. (A továbbiakban: K. Cvijin: A Leovics-palota.) 26 B. Duránci: A vajdasági építészeti szecesszió. 29-32.; K. Cvijin: A Leovics-palota. 322-323. 27 B. Duránci: A vajdasági építészeti szecesszió. 36.
