Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)
Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Adalékok a jogi néphagyománykutatás történetéhez
212 felhívást nem mindenütt fogadták azzal a megértéssel az igazságügyi hatóságok, mint amire számítottak. Sokan arra hivatkoztak, hogy az alkalmazottak a gyűjtőmunkában elfoglaltságuk miatt nem tudnak résztvenni. A kaposvári kir. ügyészség elnöke az jelentette, hogy hatósága tagjai állandóan városon élnek és „a szükséges népies ismeretekkel nem rendelkeznek".' Az 1940-ben beérkezett jelentések szerint mindössze negyvennégyen jelentkeztek gyűjtőmunkára. Ezek közül négy ügyvéd, négy kezelő volt, a többi bíró, vagy bírósági fogalmazó. A felhívásra csupán három jelentés érkezett a minisztériumba." 3. Györffy István halálával megváltozott a helyzet. A Néprajzi Intézet két jogász munkatársa, Papp László és Bónis György visszavonult. Papp László ügyvédi gyakorlatot folytatott, Bónis György egyetemi magántanári képesítésre készült. A minisztérium a Néprajzi Múzeumhoz fordult szakmai segítségért, de a múzeumi gyűjtés szervezésében, irányításában nem kívánt részt vállalni. Közben 1939. november 23-án Antal István igazságügyi államtitkár parlamenti beszéde révén a jogi néphagyományok gyűjtése kormányprogrammá vált. A miniszter 1940-ben újabb felhívást bocsátott ki. Ebben az első jelentések, gyűjtési eredmények tapasztalatai alapján saját hatáskörében módosította a korábbi szakmai elvárásokat. A 95 kérdőpont mindegyikére vagy egy-egy fejezetére válaszoló nagy terjedelmű, tudományos felkészültséggel összeállított tanulmányok mellett a helyszíni munka során ellesett egyes adatok összegyűjtését szorgalmazta. így született meg egy-egy rövid, csupán egyetlen jogintézményt vagy szokást leíró anyag." Mivel kevés volt a jelentkező, az eredményes munka érdekében a munkájuk egy jelentős részét falvakban végző betétszerkesztő személyzetet is bevonták a gyűjtésbe. Úgy vélték, közvetlen kapcsolatban állva a falusi lakossággal alaposan megismerhetik a nép gondolkozását, szokásait, hagyományait, s könnyebben megfigyelhetik, összegyűjthetik jogi vonatkozású szokásait, „a néplélek jogi vonatkozású megnyilvánulásait"; A miniszter javasolta, hogy az igazságügyi hatóságok vezetői kísérjék kiemelt figyelemmel a gyűjtők munkáját, biztosítsák számukra a munkavégzéshez szükséges feltételeket. A gyűjtés és az anyagfeldolgozás idejére adjanak rendkívüli szabadságot, fizessenek kiküldetési díjat. 34 OL К 579 IM 59296/1939. 35 U. о. 36 U. о. 37 OL К 579 IM 33. 704/1940.1. M. III. sz. második felhívás. 38 Újhartyán: dr. Garass István; Jánoshalma: dr. Csemez József; Tés: Bauer Endre (OL К 579 IM 1697. csomó.) 39 OL К 579 IM 33. 704/1940. 1. M. III. sz. második felhívás.
