Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Kovács Endre: A karácsonyi ünnepkör népszokásai Doroszlón

167 Adjon Isten jó éccakát! • 97 Köszönjük az almaizsnát... ' Szenteste, az éjféli mise kezdetéig fölnőttek is jártak énekléssel köszönteni, megvinni az örömhírt a Megváltó születéséről. Az egyik idős asszony visszaemlékezése szerint, ők is ugyanazt énekelték, amit gyerekkorukban volt szokás. „Később a menyecskékké is mentünk „karácsony éccakáját" köszönteni, de akkó má nem kaptunk alamizsnát. A Beta Róza vót az előénekes... Vótunk öten-ha99 tan a szomszédságbú... Akkó még lent laktunk a Libába." Egy másik adatszolgáltató visszaemlékezése szerint ők is fölnőttként jártak szentestét köszönteni, de ezzel az énekkel: „Hej, víg juhászok, csordások, csörgedeznek a források. De gyönyörű ez az éjjel, bár tekintsek csak széjjel. Nézzetek Betlehem felé, micsoda nagy fényesség lőn! Ëgy szép csillag amint szállott, a pajta fölött megállott. Mint fölébredtem álmomból, láttam csillagot Jákobból. Hogy fölkeltem, láttam tűzet, mely jelentett ëgy szülöttet. Ott van, bizonnyal megláttam. Néztem, hogy odajutottam: ott feküszik a szénába, betakarva pólyácskába. Üdvözlégy, áldott Pásztorunk, kit szegénységben imádunk! Vedd kegyesen szíveinket, vele együtt mindenünket." 97 Szűcs Ilona közlése. 98 Móger Éva közlése. 99 Móger Éva közlése. 100 Sugár V iktória közlése.