Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Kovács Endre: A karácsonyi ünnepkör népszokásai Doroszlón

153 nyozódása a faluban. Közvetítésükkel azonban ma is él a hiedelem, miszerint „a méhecskékre nem szabad mondani, hogy megdöglött, hanem hogy elpusztult vagy inkább, hogy meghalt." Egy másik néphiedelem szerint méhrajt is fog az a méhész, aki karácsonyi legyet fogott. EKETILTÓ BOLDOGASSZONY NAPJA (december 8.) A szeplőtelen fogantatás ünnepe, amelyet a Mária-társulatosok testületileg is méltatnak. Különösképpen a korosabb asszonyok ünneplik ezt a napot. Doroszlón a Szűzanya-kultusznak egyébként is nagy hagyománya van. Ez az ünnep harmonikusan kapcsolódik szent karácsony misztériumához. Legutóbb 1991ben a Zarándok Szűzanya (Maria Rosa Mystica) szobrának a látogatása is ezen a napon kezdődött. Ittartózkodásának három hete alatt 71 hajlékban fordult meg; szám szerint 765 tisztelője, közöttük több férfi és ifjú kapcsolódott be a rózsafűzér-ájtatossagba. LUCA NAPJA (december 13.) A jelenlegi naptár véglegesítése előtt pontosan a téli napfordulóra esett. Emléke ma is él a doroszlai néphagyományban, amely szerint „Luca után minden nap ëgy kakaslépéssel hosszabbak a napok." Talán egyetlen más kalendáriumi vagy jeles nap sem létezik, amelyhez annyi, hiedelmi tapasztalatokon alapuló népszokás fűződik, mint Luca napjához. „Ha valaki Lucakó a házhó mén, oszt ha hasas a tehén, akkó má tudták, hogy mi lesz? Ha ember ment, akkó bika, ha asszony, akkó üsző. Mikó én álopotos vótam oszt a komám Lucakó együtt, aszonta, meglátod, fiad lësz, oszt az is lëtt." A tilalmak közül ma is jól ismertek a következők: „Lucakó nem vót szabad várni, mer bevárjuk a tyúkok seggit, osztakkó nem tojnak." Ugyanez vonatkozik a karácsony és újév közötti időszakra is. 14 Kovács Endre, 1982; 445. sz. 15 Kovács Endre, 1982; 1403. sz. 16 Huszár Rozália közlése. 17 Kovács Endre, 1982; 208. sz. 18 Kordélyos Anna közlése. 19 Kovács Endre, 1982; 439. sz. 20 Kovács Endre, 1982; 440. sz.