Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)
Bereznai Zsuzsanna: A félegyházi ember humora
129 270. Ez egy igaz történet. A bíróságon a paraszt ember benn van a tárgyaláson. És mikor vége van a tárgyalásnak, tudván való, hogy a bíró megkérdi, hogy nem tudna-e valamit mentségül felhozni. Hát, a paraszt gondolkodik, gondolkodik: - Hát - azt mondja -, esetleg a kocsilőcsöt fel tudnám hozni mentségül... 271. Ez megtörtént... ! A bandzsal az, tudja, ... csak odanéz, de azér nem odanéz ahova... Volt egy bandzsal kovács. Az egyik ember is valamit csináltatott nála, no! Úgyhogy, az üllőn ütte, no... De nem oda nézett, hanem az emberre fordult a szeme, de csak oda látott. Oszt azt mondja: - Oda ám! Elugrott az ember, mert őrá nézett, látta, hogy őrá virít a szeme. Elugrott, oszt at mondja a kovács mester: - Mér ugrott el maga ? - Hát - azt mondja -, nehogy rám üssön... Hát énrám nézett! - Dehogy magára néztem! Oda néztem, a vasra... De csak bandzsal vót! TRÉFAMESTEREK, TRÉFACSINÁLÓK A következő történetek igaz hősei a város közismert, sok esetben tréfacsináló kedvű alakjai. E történetek a népi anekdotával állnak rokonságban, de a hitelesség igényével emlegetett történetekből hiányzik a jellemző erő. 272. Mikor Gátéron nem volt parókia, F elegy házáról járt ki a pap minden második vasárnap misézni. Nagyon zordd, hideg téli nap volt, mikor misenap vót. Hát, F elegy házáról a kiskápolnái pap, a Laskó pap ment ki Gátérra misézni. De hogy nagyon rossz idő volt, hó esett, minden csúnyaság volt, hát, a templomho nem gyött hívő egy se, csak a Kis Rácz Imre bácsi. Az egy picike ember volt. Azt mondja az atya neki: - Hát, Imre bácsi, megtartsuk ezt a misét? Azt mondja a kis ember: - Ha már összegyültünk, tartsuk meg! Ketten voltak! Elkezdett a Lantos pap misézni, oszt így úrfelmutatáskor megfordul a pap kifelé, oszt mondja:
