Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Bereznai Zsuzsanna: A félegyházi ember humora

122 Rohant, elfelejtette, hogy mi járatba van, vetette a keresztet. A nagylány meg nagyon megharagudott. - Nem szentkép az én picsám, minek hányod rá a keresztet?! 249. A zsidó meg a fia Hát, a zsidó, ugye, általában hivatalnok. Az öreg zsidó mindig ment reggel nyolc órára a hivatalba, de otthon megreggelizett. Mikor reggelizik a zsidó volt neki egy nagy diák fia - akkor kötötték a gyereket is, hogy mingyá menni kell az. iskolába. Ült a gyerek az ágy szélén, oszt nagyot fingott... Hát, az. öreg meg tisztelettudó volt, szégyellte, oszt mondta: - Na, fiam, te mindig akkor szarsz, mikor én eszem. Azt mondja a gyerek: - Nem szartam, apukám, csak fingottam! - Na, elég az már nekem! VIDÁM IGAZ TÖRTÉNETEK Az igaz történetek műfajának is gyakori csoportja a vidám, humoros elbeszélés. „Népszerűek a vidám, mulatságos históriák, melyek hagyományőrző közösségben felváltva vagy egymásba fonódva hangzanak el a nemzetközileg elterjedt anekdotákkal, tréfákkal, trufákkal, és amelyeket polgárosultabb környezetben mindinkább kiszorít a vicc. Manapság falvainkban sok történet szóla falusiak városi kalandjairól, amelyekben a komikum alapja a járatlanság, a tudatlanság szokatlan környezetben. Az ostoba emberekről, asszonyokról szóló csúfondáros történetek szellemileg hasonlítanak az Aarne-Thompson 1350-1515 típusú mesékhez. Rendszerint faluszerte ismeretesek a nevezetesebb, irigyelt személyek beugratásáról, felsüléséről szóló históriák." MEGTRÉFÁLÁS, RÁSZEDÉS, BEUGRATÁS 250. Egyszer, még legény koromba ez a padlás meg volt telve csöves kukoricával. Én meg morzsoltam, kézi morzsolóval. Hallom itt az utcán, hogy kiabál a drótos cigány. - Dróóótozniii! Fóóótozniii, valamit dróóótozni, itt a drótos! Éneklő hangon ment az utcán. 18 S. Dobos Ilona, 1964. 198-217. p.