Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Művészettörténet - Sümegi György: Tóth Menyhért pályakezdése

CUMANIA 13., KECSKEMET, 1992. 507 SÜMEGI GYÖRGY: Tóth Menyhért pályakezdése Az 1980-ban lezárult életmű induló ütemét, kezdeti stádiumát, egyáltalán a kialakulását ma még elég nehéz vizsgálni. Nehéz, mert a Tóth Menyhért-művek zömét birtokló múzeumban nem készül(t) az életmű egészét számba vevő, földolgozó ouvre-katalógus. A másik hátráltató eleme a kutatásnak: a Tóth Menyhért-dokumentumok rendezetlensége, publikálatlansága és az a tény, hogy két fő csoportban maradtak fönn: a kecskeméti múzeumban és indokolatlanul magánkézben. Tóth Menyhért festői pályára indulását, egyáltalán: a végleges elszánást sokféle indok motiválta, motiválhatta. Több, a későbbi évtizedekben megfogalmazott felnőttkori emlékezésben idézi gyermekkori élményeit, amelyek együttesen, egymást erősítve mutatnak a művészi pálya felé. Mivel Tóth Menyhért alkatilag, fizikailag (nagyrészt betegségei következtében) szenvedő, befelé élő típus, így föltehető az is, hogy művészeti pályaválasztásának bizonyos indító okai mindvégig rejtve maradtak a személyiség érzékenyebb, nem kitárulkozós, eltakart rétegeiben. Ha életadatait vesszük számba, már akkor, önmagában fontos következtetésekig juthatunk el. A Tóth Menyhért születése (1904. január 2.) körüli időben, pontosabban kilenc nappal később (jan. 23.) mutatják be Budapesten Bartók Béla Kossuth-szimfóniáját. 1904 a pártcsatározások, a sztrájkok, a szakszervezeti mozgalom erősödésének, a szociális elégedetlenség növekedésének az éve. Ez évben halt meg Jókai. Változatlanul magas volt az éves kivándorlási szám (97 340 fő). A Monarchia és Szerbia között támadt diplomáciai feszültség (Szerbia francia ágyúkat és hadfelszerelést akart vásárolni) pedig egyértelműen utal a korszaklezáró eseményre, a nagy, az első világháborúra. Tóth Menyhért Mórahalmon — Szeged mellett — született, de élete első éveiben többszörös lakóhelyváltoztatásra kényszerültek a szülei. A szőlőművelő, a vincellér apa előbb Kecskeméten (Tóth Menyhért akkor alig volt egyéves), majd Petőfiszálláson próbált szerencsét. Aztán véglegesen a szülei falujában, a Kalocsa melletti Miskén lelt otthonra. A család hányattatása azonban még nem ért véget,