Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Embertan - Henkey Gyula: Nagykörü népességének etnikai embertani vizsgálata

628 HENKEY: NAGYKORÚ NÉPESSÉGÉNEK ETNIKAI.. . 1969/a Embertan és emberszármaztatás, Budapest. 1969/b A magyarság etnogenezisének paleoantropológiája. Disszertáció, MTA Adattára D/3801. MÁLYUSZ Elemér 1922 Turóc megye kialakulása, Budapest. Budavári Tudományos Társulat kiadása. MARTIN, Rudolf—SALLER, Kari 1957—66 Lehrbuch der Anthropologie I

—

IV., Stuttgart. NEMESKÉRI János 1943 Az embertan és a magyar őstörténet. In.: A magyarság őstörténete, (szerk. Ligeti Lajos), 223—239. PIVETEAU, M. Jean 1965 Une nouvelle messure de distance anthropologique entre populations. Compte Rendu Acad. Se. Paris, t 260 (IL 8.) 1748—1750. SCHWIDETZKY, Use 1935 Die Rassenforschung in Polen. Zeitschrit für Rassenkunde 4. Stuttgart. SOÓS Imre é. n. Nagykörű. Szolnoki Damjanich Múzeum adattára. DAMHA: 1920., 1—7. SZŰCS Jenő 1982 A középkori Magyarország népei. História, 1982/1., 4. THOMA Andor 1956 Folytonos eloszlású jellegek variációjának mérése. Anthrop. Közi. 4., 71. TRETYAKOV, N. P. 1953 Tretyakov professzorral megbeszélés jegyzőkönyve. Szovjet Régészet 5—6., 151—160. WENINGER, Josef 1940 Die anthropologischen Methoden der menschlichen Erbforschung. Handbuch der Erbbiologie des Menschen 2. Berlin, 1—50. DIE ETHNISCH—ANTROPHOLOGISCHE UNTERSUCHUNG DER BEVÖLKERUNG VON NAGYKÖRŰ Das Dorf Nagykörű befindet sich 25 km nordöstlich von der Stadt Szolnok, am rechten Ufer der Theiss. Zu den hiesigen Untersuchungen des Autors kam es 1978 im Rahmen einer komplexen ärztlichen Reihenuntersuchung. Das Dorf wurde zur Zeit der osmanisch-türkischen Besetzung fast ganz menschenleer. Seine Neusiedler waren Palotz-Magyaren, mit denen auch ein Teil der Abkömmlinge der geflohenen Nagykörüer Bevölkerung zurückkehrte. Im Kreise der untersuchten Nagykörüer Menschen kann man auch Familiennamen slowakischen (9,9%) und deutschen (3,5%) Ursprungs ausweisen.