Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Régészet - Kulcsár Valéria: Honfoglalás kori gyermeksír Lajosmizséről

REGESZET 83 elváltozások figyelhetők meg: 1. A csontfelületeken, de különösen az epiphysis vonalak mentén csontritkulás (osteopetrosis) tünetei találhatók. 2. A csánkízületi csontok felületén, de legerősebben az astragalus és a calcaneus között (sulcus calcanei-tali) csontpusztulás tapasztalható. Mindkét oldali csánkízületben az astragalus/calcaneus között a medialis fac. articularis-okon csontciszta, csontüreg alakult ki. A végtagcsontok felület elfajulása kedvezőtlen prognózisú, sántaságot eredményező heveny csánkízület-gyulladás (tarsarthrosis) következménye. A gyulladás okozta csontfelszívódás olyan gyors lefolyású, hogy csontfelrakás, csontszövet burjánzása meg sem indulhatott.

7 A honfoglalás kori temetkezés környékén 10-15 méteres sugárban nem találtunk hasonló korra utaló nyomot. A terület teljes feltárását az útépítés lehetetlenné tette (ezen a szakaszon nem szabályos szelvényekkel, hanem a munkagép által kiásott szabálytalan sávokban folyt a kutatás), így a jelenlegi adatok birtokában csak feltételezhetem, hogy magányos sírról van szó. A lajosmizsei sírban eltemetett gyermek gyöngyei kislányra utalnak. Ezek a leletek a korszak sírjaiban általánosak, s nem igényelnek közelebbi vizsgálatot. Figyelemre méltó ugyanakkor a részleges lovastemetkezés ténye

8 egy 7 éves kislány esetében. A kengyelfül merevítő veret rendkívül ritka — egyetlen párhuzama Kiszomborról ismert. Rendeltetésére DIENES István mutatott rá.

9 A kiszombori kengyelalkatrész vasból készült, s az idézett műben felsorolt számos régészeti és néprajzi analógia között egyetlen bronz merevítő sem fordul elő. A lajosmizsei tárgyon nincsenek feltűnő kopásnyomok, így feltehető, hogy a fakengyel (és esetleges fém merevítő nélküli párja) nem sokat volt használatban. Az oldalpácás zabla szervesen illeszkedik a gyermek lovasfelszerelésébe — ez a típus általában a női és gyermeksírokban kerül elő.

10 Tausírozott díszítése ritka, az eltemetett rangos voltára utal. Nem ismerem párhuzamát a miniatűr vaskésnek. Szokatlan mérete talán speciális funkcióra mutat (pl. játékkés, kisgyerekről lévén szó). A temetkezés sokban emlékeztet a Dunaújvárosban, a radiátorgyár területén előkerült hasonló korú sírra.

11 Ez esetben is kislányt temettek el. A feltáró szerint „rangos apa kislánya volt, akit anyja szállása közelében magányosan temettek 7. Az állatcsont anyagmeghatározása Vörös István munkája. Alapos elemzését ezúton is köszönöm. 8. Szokatlan a honfoglalás kori lovastemetkezések sorában a lókoponya hiánya. Adott esetben valószínű, hogy nem a temetkezési rítus egy különös jelenségéről van szó, ugyanis a ló koponyáját, amely feltehetőleg a lábhoz hasonlóan jóval magasabban helyezkedett el, mint az emberi váz, a dózer vihette el. 9. DIENES István 1958. 10. DIENES István 1966. 209—210. 11. BÓNA István 1971.