Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Játéktörténet - Váczi Mária: Néhány gondolat a családi játékszokások változásáról egy, nyolc–tíz éves gyerekek körébenvégzett vizsgálat nyomán

588 VACZ1: NEHANY GONDOLAT A CSALÁDI JÁTÉKSZOKÁSOK . . . Igaz, hogy a játékvásárlási szokások ma is elsősorban a gyerekek személyes ünnepeihez, valamint a húsvéthoz és a karácsonyhoz kötődnek, de a szülők nemzedékéhez képest abban történt változás, hogy az úgynevezett ünnepnapokon kívül is gyakran kapnak játékot. 3.4. Az ünnep és ajándékozás, valamint a játék kapcsolata szintén részletes kifejtést kívánna, de e helyen csak néhány gondolat felvetésére nyílik lehetőség. „Játék és ünnep közt a dolog természete szerint a legszorosabb összefüggés áll fenn - mondja HUIZINGA —. A közönséges élet kikapcsolása, az ünnep és játék vidám, ha nem is szükségszerűen, de túlnyomóan vidám hangja — mert az ünnep is lehet komoly —, a tér- és időbeli elhatároltság, egyrészt szigorú szabályok, másrészt igazi szabadság, ezek a játék és ünnep legfőbb közös vonásai."

14 A szülők és a nagyszülők életében az ünnepek szerves részei voltak a családi életnek. Megőrizték ezt az éves jelesnapokhoz kötődő szokások is, mint például a locsolkodás, betlehemezés és a regölés. A gyerekeknek kijelölt helye volt ezekben a rítusokban és a felnőtté válás folyamatát is jelezte a közösség ünnepeibe való fokozatos bevonásuk. Félő, hogy napjainkban a gyakori ajándékozások nyomán -- gondoljunk például a háromszor-négyszer jövő Mikulásra — a gyerekek világában összemosódnak az ünnep- és hétköznapok. „Az ajándékozások és a meglepetéskészítések miatt — mondja RIESMAN — ünnepeink sok ember számára munkává váltak. S ahhoz nem vagyunk elég szellemesek, hogy örüljünk ennek, sem pedig elég bátrak, hogy vissza merjük utasítani."

15 De megpróbálkozhatunk azzal is, hogy újra tanulunk ünnepelni. Ehhez azonban az szükséges, hogy a család képes legyen visszafogadni az ünnepeket. A társadalom intézményei akkor segítenek, ha bátorítják ezeket a törekvéseket; szemben azzal, ha át- és elveszik a család ünnepre is szocializáló funkcióit. 3.5. Egy átfogóbb játékszociológiai vizsgálatban fontos helyet kell kapnia annak a kérdésnek, hogy „Milyen a játék presztízse napjainkban?" Mikrostrukturális szinten a szülők játékattitűdje hatással van a gyerek játékkultúrájára. Ez természetesen nem független a játékra és a gyerekekre fordítható időtől. „A mai magyar családokban átlagosan 20 perc körül mozog a gyerekekkel töltött napi szabadidő. Az anyáknak általában 25 percnyi idejük jut a gyerekükkel való kötetlen foglalkozásra, a játékra, a beszélgetésre, az apáknak még ennél is kevesebb, mindössze egy negyedórányi."

16 — írja HORVÁTH Ágnes. A mintában 14. HUIZINGA (J) 1944. 31. 15. RIESMAN (D) 1973. 377. 16. HORVÁTH Ágnes 1987. 33., 39.