Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Játéktörténet - Kalmár Ágnes: Házi-ipar, háziipar és művészet a magyarországi játékszerek történetében
568 KALMAR: HÁZIIPAR, HAZI-IPAR ES MŰVÉSZET . . . A körmöczi és zágonyi gyermekjátékszer-tanműhelyekben külföldön képzett szakférfiak tanítanak. 1878-ban már működtek, játékokat tőlük nem ismerünk. 17 A Felső-Tisza-vidéki házi-ipari egylet állította fel 1879-ben a munkácsi, gyermekjátékszereket készítő iskolát. Az 1885-ös országos tárlaton szerepeltek. Értesülhetünk Sáros megye háziipari intézményeiről is, melyeknek költségeihez a minisztériumon kívül Sáros megye és a kassai iparkamara is jelentékeny összeggel járult. 18 Egyebek között Bártfán gyermekjátékipar született ezekben az években. A bártfai „Első Magyar Fa- és Machéejátékszerek gyára" fából és papírmaséból készített játékszereket Werther Hugó vezetésével. A bártfai vállalkozó szellemű kereskedők segítették elő az ipari tevékenység fejlődését, valamint a fiatal műiparoslegények, akik vándorlásuk alkalmával Némethon mestereinél tanultak, ahol elsajátították a műipari cikkek készítési módját. 19 Hegybánya magyarral és részben némettel vegyes tót kisközség, századunk elején 210 házzal és közel 1700 lakossal. Régi bányatelep. A Hegybánya-Szélaknai Állami Gyermekjátékszer-készítő Iskola 1887-ben mint tanműhely jött létre. Eredeti célja, hogy a faragást és a gyermekjátékszer-készítést, mint háziipart, a bányásznép körében elterjessze. Tanulói a bányászcsaládoknak nehezebb munkára alkalmatlan, hiányosan fejlett gyermekei közül kerültek ki. 20 Mint emberbaráti jellegű intézmény, áldásos tevékenységet fejtett ki. A tanoncok száma 1894-ben volt a legmagasabb. 1917-ben csupán három növendék tanult Hegybánya-Szélaknán, 1918 után pedig többé nem találkozunk a műhely nevével. 21 Játéktárgyai a német hagyományos játékszerekhez kapcsolódnak. „Egy-fából faragott állatok, kutyák, lovak, valamint kocsik, bárányok, melyeket ködmönös, nagybotú juhász legeltet. Találunk közöttük tyúkkosarat, amely fűzfából van fonva, és a tyúkja, csirkéje nemcsak kis asztalon áll meg, hanem kertben is. A hegybánya-szélaknai iskola fából vágott, veszőből fonott kosarai magyar, sárgapihés csibékkel voltak teli. Nádai Pál mintegy harminc évvel később is fájdalommal vegyes szeretettel emlékezik vissza rájuk, mikor a magyar játékgyártás hiányában az elmúlt időkről álmodozik. A szélaknai játékszereket kereskedésekben árusítottak. Nádai Pál A gyermek című, kétkötetes munkájában ugyan a német fajátékokról írja a következőket, de a hegybányai iskola munkáinak leírására, jellemzésére használja fel e sorokat: „a felnőttek, mikor a boltban vagy a kiállításon eléje kerülnek ezek az újfajta játékok, első pillanatra bizarrnak és szokatlannak látja ez 17 DVIHALLY Emil 1878. 65. o. 18 DR. HERICH Károly 1885. 19 Bártfán született, 1885-ben, Jaschik Álmos grafikus, illusztrátor, aki Budapesten 1922—1949ig grafikai iskolát működtetett nagy sikerrel. Számos gyemekkönyv illusztrátora. 20 A korabeli szervezetek komolyan foglalkoztak ezen háziipar jellegű tevékenységek elterjesztésében a fogyatékos emberek között. 21 VIG Albert 1932.
