Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Művészettörténet - Sümegi György: Tóth Menyhért pályakezdése
550 SÜMEGI: TÓTH MENYHÉRT PÁLYAKEZDÉSE S akkor, a műveket külön-külön és együttesükben is elemezve talán bizonyossá válna Tóth Menyhért legjobb elsőkorszakbéli munkái fontossága, magyar művészettörténeti jelentékenysége. Hamvas Béla 1947-es summázata szerint: „így történt a föld szellemével való találkozásban, hogy a kötelék a vallás legnehezebb és egyetlen oldó képe, a nép életének határképe, az áldozatáé, ugyanolyan vízióban jelent meg a Vajda előtt, mint tőle függetlenül, egy másik, inkább Csontváryhoz, mint Vajdához hasonló lelki szegényben. A nagyobb nyilvánosság előtt még ismeretlen Tóth Menyhért megrendítő műve, a Krisztus-szobor, vagy inkább így, egy ember mellszobra, akinek emberbőr helyett göndör báránybőre van. A megrendítő a szoborban az, hogy hiába gondolunk a megnyúzott Dionysosra, hiába az aranygyapjúra, ez száraz és majdnem irodalmi gondolat marad. Megrendítő — a szobrát meglátva, ugyanabban a pillanatban értjük meg, hogy ez a mi egyetlen, el nem hárítható áldozatunk képe". 51 Hamvas Béla bizonyosan kiállításon láthatta Tóth Menyhért ma ismeretlen Krisztus-szobrát. Ennek alapján jelölte az alkotót Csontváryhoz közeli „lelki szegény"-nek. A báránybőrbe bújtatott Krisztus-ember Hamvas Béla megrendítő, drámai élménye lehetett. Csak így érthető és egyúttal ezzel magyarázható, hogy az ember el nem hárítható áldozatának képét, annak a modern magyar művészetben érvényes megfogalmazását és megnyilvánulását látta Hamvas e műben. Tóth Menyhért munkálkodása első évtizedeiről nem jelentek meg hosszabb, elemző írások. Eseménytelen egyéni élete is rejtve maradt a kutatás számára. A pontosság, a művészettörténeti hűség kedvéért szükséges itt függelékben közreadni a Műbarát-tárlat eddig föltárt, a korábbiakhoz képest teljesebb sajtóvisszhangját és a Tóth Menyhért életének aktívabb időszakából, 1947—1949-ből fönnmaradt legfontosabb dokumentumokat. Ezzel is szolgálva a célt: Tóth Menyhért élete és művészete fehér foltjainak eltüntetését. FÜGGELÉK 1. dr. Bakay Margit: Kiállítás (Nemzeti Újság, 1941. szeptember 28.) Tóth Menyhért először mutatkozik be a közönségnek. Munkásságát nem mérhetjük a megszokott értékmérővel. Bár egyes képei kellemes színhatásukkal határozott tehetséget árulnak el. A bizarr kompozíciók, a kusza vonal-zűrzavar, a zavaros felírások mégis azt bizonyítják, hogy a festmények kiegyensúlyozatlan tehetség munkái. 51. HAMVAS Béla—Kemény Katalin: Forradalom a művészetben. II. k. Pécs, 1989. 60.
