Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Művészettörténet - Sümegi György: Tóth Menyhért pályakezdése

MŰVÉSZETTÖRTÉNET 533 14. GYERMEKTAVASZ, 1940. о. v. 39 x 47,5 cm J. п. biztosító — és éppen e jellegzetessége révén ugyancsak sajátos — formarendjébe, vonalvezetésébe". * A neveknek, mondatoknak, a képekre írt szövegeknek sajátos művészettörténete van. A Holbein- vagy a Dürer-képek remek antikvái után sajátos ez a fejlődés. Picabia és Duchamp a 20. század elején durva nagybetűkkel írták címeiket a képeikre, míg Magritte a személyességet erősíti az elegáns, egyéni kéziratos kisbetűk használatával. „Régi, középkori képhagyomány szerint a szavak, a mondatok a szereplők szájából lépnek ki s az írásos szalag (mondatszalag) fokozatosan távolodik a festmény alakjaitól, s így lehetőséget ad arra, hogy a mondat haladását követhessük, sőt, kanyargása révén még a hanglejtést, a dikciót is hallani véljük."

34 Az egyes festők más-más módon használják a felületre írt szövegeket. A kubizmus bevezette a kollázst mint módszert, s azóta a festők a szövegeket olvashatóságuk fönntartása mellett textúrának, olykor háttérnek használják. Mindezekkel 34. Michel BUTOR: A szavak a festészetben. Corvina Kiadó, Imago, Bp. 1986. 60.