Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - Kriston Vizi József: Szemelvények a kecskeméti Dékány Rafael kéziratos folklórgyűjteményéből

NÉPRAJZ 457 A Magyarság Néprajza III. kötetében VISKY Károly közli a DARÁNYI Ferenc által már 1902-ben publikált kecskeméti pünkösdi királynéjárás szövegét és a cselekmény lezajlását.

34 A DÉKÁNY Rafaeltől ismerthez képest itt a következő az eltérés vagy változás: a. A pünkösdölők együttes beköszönő éneke itt már nem ismert b. A DÉKÁNY-féle első elöljáró szövegét („Hét pecsétes könyvem. . .") DARÁNYI-nál a negyedik szereplő, a királynét követő egyik, a második elöljáróét (Hej, czintus, czintus . . .") itt a másik hátulsó: az ötödik, с a DÉKÁNY-nál a „Drága szőlővessző ..." kezdetűt mondó második kísérő helyett a DARÁNYI-féle közlésből kikövetkeztethetően a kis királyné előtt balfelől álló második leányka szólal meg. d. DÉKÁNY első kísérőjének szövege, az „Én kicsike, deákocska . . ." kezdetű a másikban nem szerepel, ám a DARÁNYI-éban lévő, tulajdonképpeni felvezető első kislány mondókája — mint összevethetjük — az előzőben nem lelt hasonlóra] DARÁNYI idevonatkozó sorait ezért így külön is közöljük: „Kecskeméten öt kislány a pünkösdölők csoportja; négy nagyobb s egy kicsi; négy-ötéves. Igazából csak ez a kicsi alakoskodik: ő pünkösdi királyné. Koszorús fejét, arcát fátyol takarja. A csapat házról házra jár s megkérdezi, hogy »Szabad-e megmutatni a pünkösdi királynét?«. Ha szabad, akkor két nagyobb elül, kettő hátul áll föl, közbül pedig a fátyolos királyné rejtőzik. Először együtt énekelnek egy igen romlott szövegű egyházias éneket (? — kiemelés tőlem, — K. V. J.), azután az első szólal meg; mondókájának kezdő sorai: Krisztus urunk testyét Cédrusfa tartotta, Szencségös kétkarját Bálványra nyújtotta, Végre titulusát Olajfa mutattya, Szent vére elf oly vast Bűnünket lemosta . . ."

35 A szereplő-cselekmény-tér összefüggéseit a rövid, utolsó leírás és szövegközlés alapján a következőképpen rajzolhatjuk meg:

36 34. DARÁNYI Ferenc 1902. 356—357. 35. VISKY Károly 1936. 355. 36. Ehhez kitűnő példát nyújt a tematikus archív néprajzi elemzésével BOLYKINÉ FOGARASI Klára 1992. 219—230.