Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - Kriston Vizi József: Szemelvények a kecskeméti Dékány Rafael kéziratos folklórgyűjteményéből

446 KRISTON VIZI: SZEMELVÉNYEK DEKANY RAFAEL KÉZIRATOS .. . A városi volt reáliskola beszűnése után, a besztercebányai kir. kath. főgymnasium tanára lett; ott megnősült; onnan előbb a pozsonyi, utóbb a budai kir. főgymnasiumhoz jött át. Midőn pedig Eötvös József báró a kecskeméti m. kir. állami reáliskolát megalapította, 1870-ben őt bízta meg annak szervezésével, kir. igazgatói minőségben. Az eredetileg 3 osztályosra tervezett tanintézetet az ő szívós kitartása fejlesztette 8 osztályos főreáliskolává, azért is lengett gyászlobogó annak homlokzatán, régi dajkája halálhírére. Mikor 13 éves küzdés után, ezt a szívéhez nőtt iskolát a helyes fejlődés útjára terelte, gyermekeinek jövője megalapítása végett, visszakívánkozott a budapesti egyetemi főgymnasiumhoz és ott működött, a szervezetét feloszlató betegség bekövetkeztéig. Az iskola gondjai mellett talált időt Kecskemét közügyei szolgálatára mindig. A kecskeméti pártélet tevékeny munkása volt, szerkesztette lapunkat 1872-ben és 1880—81-ben. Termékeny volt eszmékben, fáradhatatlan azok keresztülvitelében. Akkor is szülővárosáért dobogott a szíve, midőn attól 1883-ban családja érdekében elvált. . . Magyarországon ő hívta fel először a figyelmet afilloxéra terjedésére, a Természettudományi Közlönyben 1870. áprilban, . . . Kecskemét földrajzát ő írta meg először 1882-ben. A főreáliskolának О hagyott maradandó emléket, régi pénzgyűjteménye odaajándékozásával s az tanártestületi határozatból örökre 'Dékány-éremgyűjtemény' nevet visel és folyton szaporodik. A főreáliskola tanártestülete küldöttségileg képviseltette magát temetésén; akikkel itt működött, tanártársai, koszorút tettek a nagy szolgálatokban kifáradt munkás, a kiváló tanárférfiú koporsójára. Áldás lengjen emlékezetén!"

12 A jó hét évtized múltán megjelent, HELTAI Nándor szerkesztette kecskeméti tanulmánykötetben (1968) azt olvashatjuk, hogy „DÉKÁNY Rafael már a természettudományi szaknak volt avatott művelője. Változnak az idők. Sajnos, mint annyi sok kiválóságunkat, elcsábította a főváros."

13 Remélhetőleg a közelesen napvilágot látó „Kecskeméti Életrajzi Lexikon"-ban újra méltó helyet foglal el múlt századi gyűjteményünk tudós lejegyzője!

14 2. Mint a bevezetőben említettük, a kézirategyüttes túlnyomó többségét kitevő mesék között több mint egy ívnyit tesznek ki a téli, tavaszi s a nyár eleji ünnepkör jellegzetes „szövegkönyvei" és még néhány játékleírás, valamint alkalmi köszöntő vers. A kecskeméti családok adventi időszakban gyakorolt, a Karácsony ünnepét megelőző, majd aznapi köszöntőzése, jókívánsággal s emelkedettséggel teli kántálásuk, illetve pásztorjátékuk, szerepelnek a kéziratban „Karácsonyi mystériumok I-VI." felirat alatt.

15 íme: 12. Kecskeméti Lapok, 1895. 1. 13. HELTAI Nándor 1968. 304. 14. Külön köszönettel tartozom szakszerű segítségéért a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára munkatársának: P. Fehér Máriának, a „Kecskeméti személyek életrajzi adatainak gyűjteménye" kezelőjének! 15. DEKÁNY Rafael 40—45.