Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - Bereznai Zsuzsa: A félegyházi katolikus nép vallássosága

NÉPRAJZ 437 vallásosság alapgondolata a csodákba vetett hit, mely az ember természeti-társadalmi kiszolgáltatottságából fakadó lélektani tényező eredménye. B) A népi vallásosság a népköltészeti műfajokban A népköltészet számos műfajában is jelen van a vallásos gondolkodásmód: a legendamese, a vallási népének, a vallásos alkalmi versezetek, a csodatörténetek, a vallási kegyhelyekkel kapcsolatos eredetmondák, a világ mindennapi dolgait magyarázó eredetmondák, a szentekről szóló történetek között egyaránt. A Félegyházán ismeretes eredetmondák között több vallásos jellegű történet volt ismeretes. A „Miért van kereszt a szamár hátán?" kérdésre felelő monda Jézus Jeruzsálembe való bevonulásához kapcsolja a megoldást. A mesélő a hitelesség tudatával adja elő a történetet, amelyhez a következőket fűzi: „Úgy elnéztem, egyszer itt a kovácsnál volt egy szamár, hogyhát Istenem, az Úr Jézus mit adott! Hogy milyen jelt adott annak az állatnak, és ivadékrul-ivadékra — hisz hol van az a szamár mán! Még a pora sincs meg neki mán, akin az Úr Jézus bement, igaz-e? És a kis szamarak születtek, és születnek, és mindnyájának rajta van az a jel."

85 Különösen sok történet volt ismeretes Félegyházán a „Mikor Jézus Krisztus a Földön járt..." típusba tartozó legendamesék, eredetmagyarázó mondák között. C) A népi vallásosság a népi tárgyalkotó művészetben A félegyházi tanyavilág pásztorai s a város faragó molnárai a mindennapi célokra szánt használati tárgyakat gyakorta látták el vallási jelekkel, illetve speciálisan vallási célokat szolgáló tárgyakat is készítettek. A fafaragó molnárok nemcsak a szélmalom teljes megépítéséhez értettek, hanem annak egyes részeit művészi faragásokkal díszítették. A leggyakoribb vallási jellegű díszítő motívumok az áldozókehely az ostyával és a szentségtartó két oldalt gyertyával voltak.

86 A kőpadokon ábrázolt kehely vagy a szentségtartó az útszéli faragott kereszteken is megfigyelhető. Sok kereszten látható a felfelé tekeredő kígyó a szájában tartott almával; a koponya; az arma Christi eszközei, valamint különböző vallási alakok (Mária, János evangélista, Mária Magdolna).

87 A „kiskun (jászkun) madonnák" vidékünk népművészetének jellegzetes darabjai. 85. Néprajzi Adattár: 83.15.1. (Kiskun Múzeum), Tóth Judit gyűjtése, 84. p. 86. Néprajzi Adattár: 83.25.1. (Kiskun Múzeum) Mészáros Márta, 5—6. p. 87. Ugyanott, 6. p.