Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - Bereznai Zsuzsa: A félegyházi katolikus nép vallássosága

NÉPRAJZ 435 5 Aranyos Kereszt, Gomb, ország Koronáján Leg ékeseb hív Jel ezen Váras Tornyán, Szintúgy soká tartson míg Nap és Hold úttyán Járnak, és a' Magyar Gólyát lát a' Házán. 6 Ezeknek Szent Jele légyen Dárda, Pais, Ellenség fegyverét rontsa meg a' Globis, Vegye Szeme fényét, távozzon a hamis, Ez Torony Templom túl mindenkor, és mais. E jeles eseményről a helyi újság így tudósít: „Ősidőktől fogva kiváló látványosság a toronygomb és a kereszt feltétele nem kevésbé érdekes, mert nem mindennapi esemény. . . Péntek délben pont 12 óra után lett kiemelve a gomb, amelyet emberi kéz nem érintett fölhelyezése óta . . . Szinte dagadt a sok nézőközönség kíváncsisága láthatni ezt a három akós nagyságú, fényes érczalmát, amely őseinktől igen szép kegyeletes emléket őriz belsejében .. ."

83 Ugyancsak a vallási látványosság sorába tartozott a vallási történetek olyan nyilvános megjelenítése, mint a passiójáték, amelyet a század elején az „Allesch Ede óbajor passió-társaság" adott elő országszerte. A társaság 30 tagja Félegyházán, a Korona Szálló dísztermében Jézus szenvedését és halálát adta elő 16 „élőképben", magyar szöveg kíséretében, a színfalak mögé rejtett kórussal.

84 A NÉPI VALLÁSOSSÁG MINT VILÁGSZEMLÉLET A) A tételes vallás és a liturgiái gyakorlat ismerete A keresztény vallásokhoz fűződő népi vallásosság fő jellemzője az, hogy a hívek a vallás tételes ismereteit csak elemi fokon sajátítják el. A katolikus népi vallásosság nem fogalmi jellegű, nem jellemző a vallási kérdéseken való töprengés. Napjainkban még az idős korosztályhoz tartozó, vallásos olvasmányokat olvasó hívek sem ismerik a fő katolikus ünnepek vallási lényegét, eszmei tartalmát. Ugyanez vonatkozik a templomi szertartások számos mozzanatára is. A vallásgyakorlás formai vonásai állnak előtérben, s a vallást főleg a közösségi jellegű, látványos, élményszerű események által képesek a hívek átélni. A sztereotipizáltság, a szertartásjelleg áll az ünnepi formák előterében. Ez a vallásosság tehát nem intellektuális, nem áll teológiai képzetekből. Az egyénhez köthető intim ritualizált vallási gyakorlatot a mindennapi élet szükségletei alakítják. A népi 83. Félegyházi Hírlap, 1885. VIII. 30. 84. Félegyházi Hírlap, 1901. III. 21.