Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Néprajz - Bereznai Zsuzsa: A félegyházi katolikus nép vallássosága
428 BEREZNAI: A FELEGYHAZI KATOLIKUS NEP VALLÁSOSSÁGA A Szentháromság-szobrot 1886 novemberében szentelték fel. 55 A város újratelepülésekor 1743-ban, az ótemplom körül létesítették az első temetőt, mely 1770-ig működött. A második temető, melyet 1765-ben nyitottak meg az ótemplom mögött, az Alpári útban. Szűk volta miatt már 1789-ben le is zárták. A harmadik temető a Vargák temetője volt, 1989-től, melyet 1803-ban lezártak. 1791-ben két új temetőt nyitottak: a város alsó és felső részén (Alsótemető, Felsőtemető). 56 b. Az emberi élet színterének vallási tárgyai A vallási élet tárgyai között olyan tárgyak — képek, szentképek, offerek, emléktárgyak, szobrok, feszületek, olvasók, ima- és énekeskönyvek szerepelnek, melyek által a hívő ember szeretné érzékileg is tapasztalni Isten megnyilatkozását vagy épp az Isten és az ember közötti közvetítő személyek, a szentek segítő, oltalmazó erejét. Az emberélet fő színtere a lakóház és a hozzá tartozó gazdaság volt. A félegyházi katolikus család szobájának (a tisztaszoba és a lakószoba egyaránt) kitüntetett helye volt a kultikus sarok vagy a helyiségben álló szekrény vagy polc, ahol a család apró vallási jellegű tárgyai kaptak helyet, s mely egyben az imák végzésének egyik fő színhelye volt. Vallásos családokban ma is találhatunk ilyen vallási tárgyaknak szentelt helyet a házban. A hagyományosan berendezett lakószobában vagy tisztaszobában a komód tetején állították fel a feszületet, az apró szobrokat, a búcsús emléktárgyakat, vagy a lakószoba valamelyik sarkában a szegletre rendezett asztal fölött feszületet, szobrot vagy bekeretezett menyasszonyi koszorút helyeztek el. Ma a modern bútorokkal berendezett lakásokban főleg a vitrinbe kerülnek a család vallási tárgyai. Az is előfordul, hogy a modern konyhák mellett külön berendezett, hagyományos bútorzatú „nyári konyhákba" kerülnek ki e vallási tárgyak. A szenteltvíztartót általában a szobaajtó melletti falra szegezték vagy a házba belépve az első helyiség ajtajába. A szentelt gyertyát a szobaablakban vagy az asztalfiókban tartották. A rózsafüzér is szentelmény jellegű, bajelhárító tárgy. A félegyházi hívek is igen nagy becsben tartják. Az elsőáldozás vagy a bérmálás alkalmával kapja az ember az első olvasót. Általában a halottal el is temették, s az idős emberek ma is kérik, hogy olvasójukkal együtt temessék el őket. Az ima- és énekeskönyveket, a Bibliát hagyományosan a mestergerendán, a szentelt gyertya mellett a szobaablakban vagy az asztalfiókban tartották. A félegyházi katolikusság jellegzetes, népszerű szobrai közé tartoznak a lakóházban őrzött, fából faragott madonnaszobrok, melyeket a szakirodalomból „Kiskunsági Madonnák" vagy „Jászkun Madonnák" néven ismerünk. 57 55. Ugyanott. 56. FEKETE János, 1991. 6. p. 57. SÜMEGI György, 1984. 20—25. p. és Andrássy Kurta János, é.n. 44-^18. p.
