Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Néprajz - Bereznai Zsuzsa: A félegyházi katolikus nép vallássosága
NÉPRAJZ 423 legyen, örömem legyen benne". A Miatyánkot imádkoztak arra gondolva, nehogy a fiatalasszony elvetéljen. A szülést közvetlenül megelőző órákban a „Hét mennyei szent zár" imádságot mondogatták, Szűz Máriához fordulva. A szülés közben is mondott az asszony egy rövid fohászt: „Édes Jézuskám, segítsél meg!", „Szűz anyám, Jézuskám, segíts meg, légy közbenjáró!", valamint ugyancsak a „Hét mennyei szent zár" imádságot mondták el. A házasságkötéshez viszonylag kis számú imaalkalom kapcsolódott. A halott szülőktől való elbúcsúzás, köszönetmondás végett a házasulandó meglátogatta a halott szülő sírját, majd elmondta a Miatyánkot. A menyasszony az esküvőre való indulás előtt rövid fohászt és imát mondott, hogy szerencsés és boldog legyen a házassága. A halott mellett virrasztók a rózsafüzért imádkoztak. A haldokló szenvedésén úgy igyekeztek könnyíteni, hogy szentelt gyertyát adtak a kezébe, s a rózsafüzért imádkoztak. A temetés végeztével a sír körül álló rokonok a Miatyánkot és az Üdvözlégyet mondták el. e) Az áttérések A katolikus többségű Félegyházán a kis számú református és evangélikus lakosság közül csak elvétve akad példa az áttérésre, az utóbbi négy évtizedben nem fordult elő ilyen eset. 1891-ben Szabó Lászlóné Babos Mária református asszony tért át a római katolikus hitre. A „rendes 9 órai nagymise alatt ft. Boldizsár újtemplomi plébános evangélium után letétette a nevezettel a tridenti zsinat által előírt nagy hitvallást, amelyet az áttérő égő gyertyával kezében, térdelve mondott el". A hitvallás letétele után elvégezte a szent gyónást és megáldozott. „A nevezett nő árva, szülői elhaltak, és mint ilyen, régen óhajtott katolikussá lenni. . ," 38 Ugyanebben az évben Mezei Julianna 19 éves református hajadon tért át a katolikus vallásra. 39 1901-ben Frei Ádám magyar királyi honvéd őrmester az evangélikus hitről tért át katolikusnak 40 A század első felében a város zsidó lakossága jelentős számban keresztelkedett ki: egyfelől vegyes házasságok révén, másfelől abban a reményben, hogy így megmenekülnek az elhurcolástól. 41 38. Félegyházi Hírlap, 1891. I. 11. 39. Félegyházi Hírlap, 1891. VIII. 9. 40. Félegyházi Hírlap, 1901. II. 14. 41. Dr. Roykó Viktor félegyházi könyvkereskedő, akinek kölcsönkönyvtára is volt, a katolikus hitre tért át. A kitérés vallási meggondolásait saját kiadású könyvében írja le: „Katolikus lettem. Egy magyar zsidó-konvertita 10 levele keresztapjához", Kiskunfélegyháza, 1936. A fő okként azt említi, hogy a zsidó vallás az egyenlőtlenség vallása, melyben a legelemibb vallási jogok terén is különbségek vannak. Ezzel szemben a kereszténység az emberek Isten előtti egyenlőségét tanítja.
