Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Néprajz - Bereznai Zsuzsa: A félegyházi katolikus nép vallássosága
418 BEREZNAI: A FELEGYHAZI KATOLIKUS NEP VALLÁSOSSÁGA A húsvéti ünnepkör áldozócsütörtökkel záródik. Ekkor végzik a húsvétra érvényes gyónást és áldozást, s ezután kezdődik a pünkösdi ünnepkör, mely a Szentháromság vasárnapjával ér véget. Félegyházán az áldozócsütürtökhöz kapcsolódnak az újabban előírt „könyörgőnapok". 28 Szent Márk napján az egyház megáldja a vetéseket, a fákat és a szőlőket, melyet a hivatalos liturgia Litánia maiornak nevez, a nép pedig búzaszentelőnek. A Márk-napi búzaszentelés századunk közepéig látványos szokás volt Félegyházán is. „Városunk lakossága is kivonult lelkipásztorai vezetése alatt, ájtatos énekszó mellett, harangzúgás között lobogó zászlók alatt a kálvária melletti és a vasút menti földekhez, két processióban". Az egyik körmenet az ótemplomból, a másik az újtemplomból indult ki a búzaszentelés színhelyére, reggel hat órakor. 29 A szentelt búzából mindenki vihetett haza egy marékkal. Előfordult, hogy a földműves gazda a földje négy sarkára, meg a közepére tett egy-egy szál szentelt búzát, hogy őrizze meg a földet, jó termés legyen rajta". Pünkösd a lélek ünnepe, a Szentlélek eljövetelének emlékünnepe. A félegyházi katolikusság életében pünkösd jellegzetes tavaszi népszokásait a pünkösd szombatján és vasárnapján tartott szentkúti búcsú homályosította el. E napokon a város és a tanyák népe Szentkútra zarándokolt. 30 A lakóházak pünkösdkor szokásos, zöld ágakkal való feldíszítése itt Űrnapján volt gyakorlatban. Űrnapján ünnepélyes körmenetben vitték körül a város mindkét templomában az Oltáriszentséget. „Az örömünnep megszépítésére kölcsönkérték a nyár havának minden ékességét, díszét, zöldjét, zöld lombsátorok alatt kicsiny, takaros oltárokat emeltek, amelyek mindegyikénél megállapodott az ünnepi körmenet. így jártak a hívők lombsátorról lombsátorra, hangos énekkel, ájtatos imával, elül hordván az Oltáriszentséget". Az oltáriszentség útját 12 leány rózsákkal hintette be. A fősátrak az ó- és az újtemplomnál álltak. A helyi honvédség üdvlövésekkel emelte az ünnep fényét. 31 Űrnapján a félegyházi katolikus asszonyok zöld ágakat tettek a szobaablakba kívülről, valamint a folyosó ajtaja előtt. A szobában virágot tettek a „Szűz anya" szobrához. Szokás volt, hogy az ünnepi sátorból vittek haza virágot, melyet az „ereszét" alá tűztek, hogy megvédje a házat a villámcsapástól. Az is előfordult, hogy az úrnapi sátorból hazavitt, vastagabb szárú virágokból, ágakból köpülőszárat készítettek, hogy „mikor húzza az ember a tejfölt össze, sok vaj legyen". A múlt század végén, századunk elején Félegyházán színpompás ünnepségek keretében emlékeztek meg az államalapító királyról. 28. Az ótemplom história domusa, 1979. évi bejegyzés. 29. Félegyházi Hírlap, 1890. IV. 27. 30. A búcsújárással a közösségi ájtatosságokról szóló fejezetben foglalkozom. 31. Félegyházi Hírlap, 1892. VI. 19., 1893. VI. 4., 1895. VI. 16.
