Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Néprajz - Bárth János: Bácskai megosztott települések
360 BARTH: BÁCSKAI MEGOSZTOTT TELEPÜLÉSEK 1859—60-ban Carl Hewessy mérnök térképet készített Hódság belterületéről. A zombori levéltárban őrzött kéziratos térképpéldányt Constantin Stojkovic hitelesítette 1860. szept. 21-én. 21 A térképen egy kétbeltelkű megosztott település képe tárul elénk. A lakótelkeket és a szállásparcellákat számokkal látta el a térképész, de a számok feloldása egyelőre megvalósíthatatlan. A zombori levéltárban nem sikerült rátalálni arra a tulajdonoslistára, amely a térképhez készült valaha. így elmélyült elemzésre nincs lehetőség. Kiegészítő adatok híján csak a településmegosztottság tényének térképes dokumentálását végezhetem el. Hódság a mérnökileg kimért, sakktábla alaprajzú bácskai települések klasszikus példája. Lakótelkei szabályos négyzet és téglalap alakú telektömböket alkotnak. A négy hosszanti és a négy keresztirányú utca 25 telektömböt különít el, amelyek együttesen egy nagy téglalapot formálnak. Némi szabálytalanságot csak a szőlők felé eső telektömbsor külső szélének kisebb cikcakkjai okoznak. Mérnökileg kimért szabályos teleksorokban és telektömbökben szemlélteti a térkép a szállásparcellákat is, amelyeket a kivételesen két „t"-vel írt Trettplätze kifejezéssel jelölt a térkép készítője. A lakótelkek együttesét három oldalról veszik körül paraszti gazdasági telephelyek. A negyedik oldalról a szőlők állták útjukat. A szállásparcellák északi csoportja 4, a délnyugati 4, a keleti 7 telektömbre tagozódik. Ehhez jön még délen egy elkülönülő kis telektömb. A több tömbös csoportokat kimért, egyenes utcák, szérűskerti utak tagolják. (6. ábra) A lakótelkek és a gazdasági telephelyek számából ítélve feltételezhető, hogy a legtöbb beltelek-tulajdonos gazda birtokolt szállásparcellát. BÁCSÚJFALU (SELENCA) Bácsújfalu szlovák nemzetiségű helység Bács város közelében. Telepítését Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek kezdte el 1758-ban. 22 Az új település az érseki tulajdonban lévő Bács mezőváros nagy határának egy részét: Derzsa, Nagybancsa és Szelencs pusztákat kapta meg határául. Klobusiczky Ferenc érsek földesúr 1758. júl. 2-án, Bácsban adta ki Bácsújfalu helység első kontraktusát. Az első telepesek evangélikus vallású szlovákok voltak, akik egy másik bácskai helységből, Kulpin21. Istorijski Arhív, Zombor. Zbirka Karata 36. 22. E helyen kénytelenek vagyunk helyesbíteni a vármegyei monográfia azon megállapítását, hogy Bácsújfalut Batthyány József kalocsai érsek telepítette, aki 1758-ban kötötte az első kontraktust az új települőkkel. (BOROVSZKY Samu 1909. I. 54.) A nagyérdemű Batthyány József 1758-ban még nem volt kalocsai érsek. Csak 1760-tól töltötte be ezt a tisztségét. Az első kontraktus szövege (KEL II. Kontraktusok. Kötetbe gyűjtött kontraktusok. 91—95. p.) egyértelműen tanúsítja, hogy Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek volt a falu telepítője. Az ő nevében fogalmazták meg Bácsújfalu első úrbéri szerződését. — Más kérdés, hogy Batthyány József kalocsai érseknek, érseksége idején (1760—1776), sok gondja-baja akadt az elődje által életre hívott bácskai faluval.
