Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - Bárth János: Bácskai megosztott települések

NÉPRAJZ 355 négyszögöles volt. A szállásparcellák óriási többsége 800 és 825 négyszögölet tett ki. A lakótelkek tömbjeitől délkeletre fekvő szállásparcellák szabályos alaprajzú telektömbökbe rendeződtek. A bogyáni szállásparcellák valószínűleg a XIX. század második felében sem épültek be lakóházakkal. Az l:25 000-res katonai térkép meghatározhatatlan funkciójú kertséget jelöl a régi szállások területén. ( 10. ábra) DOROSZLÓ (DOROSLOVO) Doroszló magyar népességű falu Zombortól délre, a Duna közelében. 1752-ben kezdte el újranépesítését a királyi kamara. Magyar lakossága a szélrózsa minden irányából, összesen 27 vármegyéből érkezett. A legtöbben Tolna vármegyéből jöttek. A Doroszlóra költözők egyik jelentős csoportja Zombáról származott.

15 A doroszlaiak katolikus vallásúak. A falu melletti Szentkút híres búcsújáróhely.

16 1779-ben a földesúri hatalmat gyakorló királyi kamara térképet készíttetett Doroszlóról. Ebből az alkalomból felmérték a falu határát. Számba vették a lakosság kezén lévő földeket. A munkálatokat Johann Ermaier mérnök irányította. Ő szerkesztette és Stephan Kramarits mérnök másolta a zombori levéltárban ma is őrzött dekoratív, színes, kéziratos térképet, amely a XVIII. századi úrbéri térképkészítés legjobb hagyományait követi.

17 Az alapos munkával elkészített „mappa" nemcsak egyszerű „földabrosz", hanem a korabeli birtokviszonyok, a doroszlai földhasználati rendszer pontos megörökítése is. A térkép készítője ábrázolta a különböző művelési ágakat, a kimért calcaturákat és azokon belül a sorszámmal ellátott parcellákat. A térképlap egyik szögletében jobbágynévsor olvasható, calcaturánként bontott birtoknagyság feltüntetésével. Következésképp a térkép elemzése során könnyedén megállapítható, hogy egy-egy jobbágynak mennyi birtoka volt, és parcellái hol feküdtek szétszórva a határban. A térkép határhasználati vonatkozásainak agrártörténeti elemzésére itt nem térhetünk ki. Talán erre egyszer, egy másik tanulmányban sikerül sort kerítenünk. Most csak a belterület osztottságának kérdéskörével foglalkozunk. A térképlapra írt jobbágybirtok-kimutatásban kétféle belterületi parcellát különböztettek meg a Doroszló területének felmérését végző földmérők. Az egyik fajta a lakóház portája, a lakótelek, amelynek az 1100 négyszögöles hold tört részével kifejezett nagysága a jobbágynév utáni első rovatban szerepel, a Hausgründen rovatcím alatt. Lakótelke minden számba vett jobbágynak volt. Ez a rovat 15. BÁRTH János 1981. 24—25. 16. BÁRTH János 1990. 17. Istorijski Arhív, Zombor. Zbirka Karata. 86.