Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció Kecskeméten 1926-ban

TÖRTÉNELEM 323 1926. október 4-én, a méheslaposi külterületi iskolánál került sor arra az országos jelentőségű ünnepségre, amelynek keretében jelképesen felavatták az Alföldön addig felépült 361 népiskolai létesítményt is. Az ünnepség díszvendégei, Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó a „Túrán" különvonattal érkeztek Kecskemétre. Fáy István főispán és Zimay Károly polgármester köszöntő szavai után a kormányzó szimbolikusan átadta rendeltetésüknek az alföldi tanyai népiskolákat. Az avatóbeszédet Klebelsberg kultuszminiszter mondta, majd Révész István pápai prelátus záróbeszéde következett. Révészt — mint a tanyai iskolaépítés egyik szorgalmazóját — a kormányzó magyar érdemkereszt kitüntetésben részesítette. A látványos külsőségekkel megrendezett ünnepségről a helyi és az országos lapok egyaránt tudósítottak,

30 és idézték Klebelsberg Kunó kecskeméti beszédének részleteit is: „A tanyaképződés második honfoglalás, de óriási kötelezettségeket ró a magyar kormányzatra és közgazdaságra. Most a tanyai iskolával utánamegyünk a külterület népének, amely hozza magával a tanyai népkönyvtárat és a tanyai rádiót. Épülnek a tanyai templomok és tervezzük a tanyai népházakat".

31 Klebelsberg az ünnepséget megelőzően is többször szólt a kecskeméti iskolaépítkezés jelentőségéről, kiemelve többek között az alábbiakat: „Sehol sem volt annyira szükség tanyai iskolák létesítésére, mint Kecskeméten, ahol a tanyavilág lakossága 1890-től 1920-ig, vagyis 30-év alatt 7165 főről 37 532-re szökött fel, úgyhogy az 1920-ik évi népszámlálás a 77 109 főnyi lakosságnak 51,3 százalékát, vagyis több mint felét külterületen találta. Mennyivel jobb, hogy a kecskeméti nép kirajzott a tanyákra és nem csődült fel Budapestre . . . Kecskemét belterületén a mindennapi tankötelesek száma 4302, a külterületen ellenben 6655. Ezek számára épültek a tanyai iskolák, hogy valahára vége legyen annak a szégyenletes állapotnak, hogy a kecskémét tanyai lakosság 40,6 százaléka nem tud írni és olvasni. . ,"

32 Az ünnepélyes kecskeméti iskolaavató helyszínén, a méheslaposi iskola falán elhelyezett márványtáblával örökítették meg 1927-ben az iskolaépítés emlékét.

33 Az új tanyai iskolaépületek nem csupán az elemi iskolai oktatás színterei voltak. Szinte kivétel nélkül minden iskola rövid időn belül a környék kultúrcentrumává vált. Nemcsak a népiskolai ünnepségek, nyilvános vizsgák alkalmával jelentek meg a szülők az iskolában, hanem egyéb rendezvényeken is. Ezeken az épületeken tűntek fel az első rádióantennák, itt hallgathatták az első rádióműsoro30. Néptanítók Lapja 1926. okt. 3. KL 1926. szept. 15., szept. 28., okt. 1., okt. 5., Évijei. 1926 —27. 14. 31. BCT362. 32. Budapesti Hírlap 1926. okt. 3., BCT 352—355. 33. KL 1927. márc 17., 1927. nov. 30. Az emléktábla ma is ott található. Szövege: Gróf Klebelsberg Kunó magy. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek Révész István praelátus kecskeméti plébános később m. kir. honvédségi tábori püspöknek. Minden időben hálás megemlékezésül azért, hogy ők tanyai iskolák emelése révén a törzsökös magyar nép művelése érdekében fáradhatatlanul és nagy eredményekkel dolgoztak. 1926.