Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció Kecskeméten 1926-ban

316 Sz. KOROSI: TANYAI ISKOLAEPITESI AKCIO . . . ten nem okozott problémát és nem hátráltatta az építkezések megindítását. Az államsegély másik fontos feltétele volt, hogy az iskolák csak téglából épülhetnek. A VKM a korábbi tervet — amely vegyes tégla használatát is engedélyezte volna — visszavonta. Az 1925. szeptember elején kialakult, a kilenc államsegélyes iskola felépítésével kapcsolatos elképzelések között még az szerepelt, hogy az iskolák vegyesen téglából és vályogból épülnek, csak a külsőnyíri és a lakiteleki iskolaépületet tervezték tisztán égetett téglából építeni. A módosítás a költségek emelkedését is jelentette, de azt a minisztérium 360 milliós — tégla- és fuvardíj címén adott — segéllyel ellensúlyozta, és ígéretet tett a városi költségvetés terhére tervezett három iskolaépület államsegélyére is. így 1925. szeptember 30-án, amikor a városi közgyűlés ismét foglalkozott a külterületi iskoláztatás problémáival, összesen 12 államsegélyes iskola felépítéséről hoztak határozatot. A közgyűlés felhatalmazta a városi tanácsot, hogy a vályognál lényegesen drágább téglaépítkezés költségeinek fedezésére — az államsegély igénybevétele mellett — kölcsönt vegyen fel.

19 A 12 iskola 1926 szeptemberéig tervezett felépítésével a minisztérium nem tekintette véglegesen megoldottnak a kecskeméti tanyai iskoláztatás kérdését, így rövidesen újabb lépésre volt szükség. A tankötelesek összeírási és anyakönyvi adataiból megállapították, hogy a tanyai tankötelesek száma 4345. így az akkor ideálisnak tartott 60-as tanulólétszám eléréséhez a 12 felépítendő iskolaépület mellett — amely a régiekkel együtt összesen 55 tantermet jelentett — még újabb 18 iskola építése látszott szükségesnek.

20 A népoktatási törvény nemzetgyűlési tárgyalását követően — de még a törvény megjelenése előtt — 1926. február 22-én a tanyai iskolák ügyében ismét Kecskemétre érkezett Petróczy István miniszteri tanácsos. Ittléte alatt megtartották a még szükségesnek látszó 18 iskolaépület helyszíni szemléjét. A külterületek bejárásán a miniszteri tanácsos mellett részt vettek Füredy Lajos és Garzó Sándor városi tanácsnokok, Bíró Ádám népiskolai felügyelő igazgató és Polaretzky János műszaki tiszt. A négy napig tartó helyszíni szemle eredményeként a kismatkói, mindszenti, monostori, nagykőrösi, benei és az izsáki úton, Görbemajornál, Korhánközön, a kiskőrösi úton, Méheslaposon, Kisfáiban, Koháryszentlőrincen, Alsómonostoron, Monostorfalván és Felsőalpáron összesen 17 iskola (19 tanterem és 17 tanítói lakás) helyét jelölték ki.

21 Az előzetes megállapodásokat követően a kultuszminiszter felhívta a városi közgyűlést az iskolaépítési akció mielőbbi tárgyalására és a közgyűlési határozat felterjesztésére. Az állami támogatás ígérete mellett már ekkor kifejezte elvárását arra vonatkozóan, hogy az építendő iskolákat legkésőbb szeptember végén teljesen 19. Kmét th. v. közgy. jkv. 1925. szept. 30. 269/1925. sz. 247 249. BKML IV. 20. Kmét. th. v. közgy. jkv. 1926. 112., Évi jel... 1925—26. 5. 21. (XLIX.) Évi jel. . . 1925 26. 5. Kecskeméti Lapok (a továbbiakban KL) 1926. febr. 27. Befejezték a pusztai iskolák helyszíni szemléjét.