Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció Kecskeméten 1926-ban

314 Sz. KÖRÖSI: TANYAI ISKOLAEPITESI AKCIÓ . . . Iskola Tanterem Tanerő Tanulók száma GörbemajorKöncsög Halesz 1 2 1 2 70 135 Helvécia 1 2 149 Hetényegyháza Izsáki út 1 1 2 1 203 93 Katonatelep Kelőföld 2 1 2 1 117 70 Kisféi 1 1 153 Kadafalva 1 1 103 Koháryszentlőrinc 2 2 188 Koháryszentlőrinc II. 1 1 67 Lakitelek 1 2 183 Miklóstelep Monostorfalva 2 2 2 2 221 216 Iskola Tanterem Tanerő Tanulók száma Nagybugac Pusztaszer1 1 65 Arpádhalom Pusztaszer1 1 87 Központ Pusztaszer1 1 78 Szárnyékhalom Selyemhegy Sándortelep Szikra 1 1 1 1 1 2 1 2 59 179 99 156 SzentkirályKözpont Talfája Török fái 1 1 1 2 1 1 165 79 94 Urrét 1 1 101 Városföld 1 1 133 AZ ISKOLAÉPÍTÉSI AKCIÓ ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA Klebelsberg Kunó vezetése alatt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban az iskolaépítési akciót megelőzően több éven át folyt adatgyűjtés valamennyi törvényhatóság iskolaügyére vonatkozóan. A rendszeresen bekért statisztikai adatok alapján nyilvántartást vezettek azokról a helyekről, ahol új iskola építése szükséges. A teljes iskolahálózat kiépítésének tervét e munkálatok alapján készítették el, és később egyeztették az érdekelt közigazgatási bizottságokkal. Az iskolaépítési akcióban az Alföld és különösen a Duna—Tisza köze iskolákkal hiányosan ellátott területei megkülönböztetett figyelmet kaptak. A városok közül Kecskemét azok közé tartozott, ahol mindjárt az akció elején egy időben jelentős számú iskolaépület látványos gyorsasággal történő felépítésére került sor. Ezt a központi támogatás mellett az tette lehetővé, hogy a város vezetői és iskolaügyért felelős illetékesei a tényleges szükségleteket jól ismerve és az épületek hiányából adódó nehézségeket naponta érezve, már az 1926. évi VII. te. megjelenése előtt felkészültek az építkezésekre. Eredeti elképzeléseik jóval szerényebbek voltak, mint amit később az akció lehetővé tett, de azonnal reagáltak minden újabb lehetőségre, szinte elébe mentek a központilag szervezett akciónak. Az építkezések előkészítése valamennyi érintett településen hasonló gondokat, problémákat vetett fel. Szervezettségben, a lebonyolítás gyorsaságában, egyéni és közérdek összehangolásában (pl. telkek kisajátításánál) azonban lényeges különbségek mutatkoztak a Duna