Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda Háztörténetének I. kötete (Ötödik rész. 1791–1899)

TÖRTÉNELEM 279 mégis valamilyen egyezségre lépni kényszerülnénk, abban az esetben az előterjesztendő pontokban való baráti megegyezésre a következő alázatos javaslatot teszszük: Hogy az a két utca, melyek közül az egyik a vármegye házától a Szt. Rókus-kápolna felé vezet, a könnyebb közlekedés végett az eddiginél legyen szélesebb; a másik pedig, melyet a vármegye házától a mi rendházunk sarkáig alakítottak ki, ez a két utca — mint mondtam —, mely az új átalakítás előtt a városi közlekedésre szolgált, maradjon meg úgy, hogy ez, a mi rendházunk sarka felé vezető utca miatt a mi raktárépületünk sarka megmaradjon. Ezenkívül, hogy a másik két utca, melyek közül az egyik, mely a Szt. Antal külvárosból az Oszlaniház felé tart, és teljesen átszeli s kettéosztja birtokunkat, a mi szerény és a legtöbb idelátogató idegen véleménye szerint is a legkevésbé szükséges; a másikat pedig, vagyis a negyedik utcát, mely a Mihaliano-telektol a Kanjeziani-telken keresztül a Latinovich tekintetes úréhoz vezet, mint teljesen fölöslegeset, meg kell szüntetni, és ezen a két helyen a mi birtokunk egyesíthető; ebben az esetben mi az 1. és 2. pontban javasolt minden jóvátételtől eltekintünk — a városlakók által újonnan elkészítendő kerítés kivételével —, és birtokunknak itt elvesző részét szívesen átengedjük a közjó javára. 4-szer. Ha azonban az itt előadott jogos feltételekben megállapodni nem tudnánk, és a magas Tanács rendeletéből a mi kertünkön újonnan megnyitott utca megmarad, és ezen új utca megnyitásával birtokunknak a birtok többi részétől való szétválasztását és konventi tulajdonból való elvételét kellene eltűrnünk, akkor ezt az átengedést a nemes uraság elé terjeszteni szándékozunk, aki egyébként mindig magára vállalta pártfogásunkat, és akkor, abban a nem várt esetben a jóvátétel meghatározását fenntartjuk a nagyméltóságú kalocsai érsek úrnak. Itt kötelességünknek tartjuk még azt is megemlíteni, hogy a városnak volt egy iskolaépülete tágas udvarral annak a teleknek a szomszédságában, melyet most tőlünk kíván, de azt a bíró a község tudtán kívül máshova tette át, ezt tehát visszavette, és nem annak helyében kívánta meg a konventi birtokot, amelybe különben a nagyméltóságú főispán úrhoz intézett beadványában tette, és amely áthelyezést a nemes küldöttség említ a magas Királyi Helytartó Tanácsnak folyó évi június 28-án a nemes vármegyéhez [intézett leiratában], amelyben említés sem történik a konventuális birtoknak iskolaépítésre történő átengedéséről. Ezért a nemes küldöttség méltóztassék bennünket a nemes vármegyénél kimenteni, hogy ezeket indokaink szükséges védelmében előtártuk és a körülményeket is felfedtük, amelyek mindenképpen szükségesnek látszottak ahhoz, hogy a magas kormányszék az ügyben méltányos döntést hozzon; ezért kérjük, hogy ezen alázatos nyilatkozatunkat a magas Helytartó Tanácsnak küldje meg, miközben áhítatos imáinkkal maradunk. Baján, 793. november 27. A nemes küldöttségnek alázatos szolgái a házfőnök és a bajai konvent egész tisztelendő közössége s.k.