Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda Háztörténetének I. kötete (Ötödik rész. 1791–1899)

TÖRTÉNELEM 265 Ezenfelül kiderült mind a részemről beadott tiltakozásokkal kapcsolatban hivatalomtól érkezett jelentésekből, mind a ferences atyáknak hozzám küldött folyamodványából — sőt, maguk a dolgok is mutatják —, hogy a szolgabíró úr tervének végrehajtását szándékosan ügyészem távollétében nagy zajjal, dobszó mellett, a szomszédos helységekből nagy sokaság, több mint ezer ember összecsődítésével kezdte meg a bajai közösség néhány vezető emberének jelenlétében, mintha nem az enyém volna az urasági és tulajdoni joghatóság, hanem az övék, s ilyen módon is törekedett a város közösségének hozzájárulását törvénytelen eljárásához megszerezni és azt megerősíteni. Ami még ennél is több, a szolgabíró úr egyszerűen semmibe vette a tulajdonosok tiltakozással kifejezett halasztó jogát; ugyanígy a ferences atyák kérelmére az egyházmegyétől kiadott s neki átadott egyházi eltiltást is anélkül, hogy azt a legkevésbé is megfontolta volna. így károsította az elsősorban az én jogomat illető minden utólagos törvényes orvoslást és a többi, ottani nemes uraság jogát is, súlyosan megsértve a kegyes tulajdont és annak sok szerencsétlen adományozóját, közérdek szüksége és haszna nélkül, a közösség határozatának értelme és szelleme ellenében. Ezenfelül felmerült a nemes Testületnek említett s hozzám küldött levelében az útjavítás kérdése, mely törvény szerint a közösségre tartozik. Vajon ez az én, Baja városában bírt saját jogom mellőzésével végrehajtható, ennyi új útnak a kialakítása, mely csak a külső ékességet szolgálja, ezért kevésbé szükséges — még pedig ekkora költséggel —, és mind nekem, mind annyi más egyénnek okozott ilyen aránytalan károsításával, a tulajdonosok tényleges befolyásának és hozzájárulásának mellőzésével történhet-e? Felmerül a Karok jogaival és szabadságával összeegyeztethetetlen nagyobb méltánytalanság kérdése is. Súlyosabbak ennek a következményei, hogysem eltitkolhatnám, és a nemes Testület elnézésével jóváhagyhatná és bárkit beszámítható cselekedeteiért és tevékenységéért komolyan felelősségre ne vonhatna. Egyebek között 792. szeptember 22-én a legmagasabb helyről úgy rendelkeztek, hogy a bajai közösségnek Ő Szent Felségéhez benyújtott panaszait én is, mint földesúr, megfelelő módon hallgassam meg; ezért eddig eredménytelen közlésemet valamennyi intéző közbejötte nélkül sürgetem, és így az ügy folyamatban van. Ezenfelül ugyanez a bajai közösség annyi figyelmeztetés ellenére megtagadta, hogy számadásait a földesuraság ellenőrzésének alávesse, és különféle kifogásokat keresett. S én mindkét üggyel kapcsolatban ne nehezteljek. A felügyelet végrehajtásához szükséges eszközök mind a törvények, mind pedig a legfelsőbb szabályozó utasítások értelmében a hatékony köztekintélyből folynak; a közérdek annál inkább megköveteli, hogy a földesurak és az alattvalók közötti szükséges kapcsolatokat a legjobban őrizzék meg, és minden zavaró körülményt illetően távolítsanak el. Ezért ezennel illő tisztelettel megkérdezem a nemes Testületet, hogy az előbbi módon idézett kegyes utasítást hajlandó-e végrehajtani, az említett közösség bár-