Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza
234 D. SZABÓ: DUSNOK TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA . . . van víz, melyei néhol nádas szegélyez. Dusnoki-palénak a miskcick hívhatták. A név Dusnokon már nem él. 258. N atkái sziget N atkái sziget. (1864, K. 12.) A Natkán keresztülfutó földes főúttól délre fekvő határrész, alacsonyabb hátakból és völgyekből áll, melyek párhuzamosan futnak a Lovrin-rét felé. Hatjai szigetekként álltak ki a vadvizekből, majd ezek eltűnésével szántóföld lett az egész terület. Neve Dusnokon Natkanski sigeti. 259. Mankucsa sziget Mankucsa sziget. (1864, K. 12.) Natka délnyugati sarkában fekszik. A Mankucsából kiemelkedő lapos kaszáló volt a 19. században, a mocsár kiszáradása óta szántóföld. A szigetnek Dusnokon külön neve nincs. 260. Mankucsa Manucsa sziget. (1864, K. 12.) Egykor nagy kiterjedésű tó Natka nyugati részén, Lugas keleti határán. Lassankint kiszáradt, ma már csak legmélyebb részén van kevés víz, itt sűrű nádas, fás-bokros liget jelzi az egykori tó helyét. Keleti szélén a Natkai-fok, déli szélén a Mankucsai-fok folyik el. Dusnoki neve Mankuca. 261. Mankucsai Fok Mankucsai Fok. „Ezután következik a Mankucsai Fok (mellyet a Hajósiak Kanál Malomnak hivnak)... (1844, L. 6.) Kanál Malom, (uo.) Löffel-Muhl Árka. „ . . . a' Pechl v. Gaticzán keresztül ... a Löffcl-Mühl Árka a' határ . . ." (1850, L. 3.) Határfok Hajóssal Natka délnyugati szélén, a Mankucsától délre. Ásott fok volt, a Lovrinrét (korábbi nevén Sár vagy Sár-tó) vizét vezette le a gaticába. A fok vize a 18. században egy kanalas malmot is hajtott. Nevét Dusnokon már nem ismerik. 262. Lovrin rétje Sára. „. . . Sára névő vizén vagyon egy kis Kalangyos Malmok. . ." (1725, K. 2. 312.) Sár. ,.. . . a Sár nevű Tó. . . szakad igyenessen a' Dusnoki határnak alsó széléig.. ." (1775 k., L. 11.) Lora/ Rét. (1785 k., L. 2.) Lovrin Rétje. „. . . a Mankucsai Fok, . . . melly ismét a Reidl marazba (rét aljába vagy Lovrin Rétjibe) szakad. (1844, L. 6.) Reidl maraz. (uo.) Rét alja. (uo.) Adlernest. .,. . . ezután ismét következik a hajósiak által ugy nevezett Adlernest (Sasfészek) nevű palé. . ." (1844, L. 6.) Sasfészek (Adlernest). (1850, L. 12.) Réti határ palié. „. . . itt a' Miskei Disznosi, és Dusnaki Natkai szántó földek között a' réti határ palié medre a választó határ. . ." (1850, L. 16.) Határ rét. „. . . itt a' Disznosi palié beleszakad a' határ rétbe. . ." (uo.) A Lovrin-rét a natkai határ déli és délkeleti szélén terül el, átnyúlik a miskei és a hajósi határba is. A 18. században Sár-tónak említik hajósi részét, de ez volt a neve korábban a hajósi faluszéltől a Dermetig húzódó mocsaraknak is. A belvizek lecsapolásával megindult kiszáradása, a vízmentes részek rétek, kaszálók, majd szántóföldek lettek. Ma csaknem egész területe szántóföld, mélyebb helyein rétek és kisebb erdők vannak, állandó víz csak a keskeny ásott árokban van, ami Dusnok határát képezi Hajóssal és Miskével. Dusnokon Lovrina bara a neve, a hajósiak külön-külön nevezték el az egyes, tószerűen kiszélesedő részeket (Adlernest, Reidl Morast stb.), Disznós-pusztán pedig Rét néven ismerték. 263. Podréti nádas Podréti nádas. (1855, L. 21.) Nádas völgy. (1864, K. 12.)