Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

TÖRTÉNELEM 223 kapcsolatba, ezen a helyen talált rá a két első dusnoki, Matija és Peria egy leányra, aki a török elöl bújt el a nádasban, és aki később egyikük felesége lett. Az esemény a faluban még jól ismert, de a Divojkin budzsak név már nem. 190. Máthalála Máthalála. „In praedio Feket ager ad Vajas in Máthalála, 7 poson. capax." (1855, L. 2.) Mathalála. „In praedio Fekete: ager ad vajas Mathalala 7 40/64 poson. capax." (1864, L. 2.) A plébános szántóföldje feküdt itt a Vajas és a Miske felé vezető út között. Dusnoki Matalala nevét már csak néhány idősebb ismeri. 191. Feket Fekech. (1333, K. 4. II. 423) Feketh. (1406, K. 3. 327) Feket falu. (1458—1620, K. 11. 104-105) Kariye Feket. (1578, K. 6. 43) Feket. (1703, K. 2. 294) Féked. (1725, K. 2. 312.) Belsö-Feket. (1734, L. 30. I. fond, 2. fasc, 73) Féked. (1742, T. 6.) Feket. (1855, L. 21.) A nagyobb falunak számító Feketét a középkorban a kalocsai érsekség hontokai székének egyházi nemesei lakták. Templomos hely volt, papjának neve az 1548-as török adóösszeírásban még szerepel. A hódoltság alatt 1548 és 1620 között lakott falu, a 17. század közepe táján vált pusztává, feltehetően egy időben a többi környékbeli településsel. Templomának romjai a 18. században még megvoltak. Határához tartozott még egy Vajason túli, miskei területen fekvő rész is, amit ugyancsak Feketnek (1. T. 17.), avagy Kis-Feketnek (T. 19.) neveznek (a dusnokiak Crljena tanja-nak ismerik). A falu a Vajas déli oldalán feküdt, a folyó partján nyugati irányban elhúzódó hosszú háton, a Kápolna közelében. A miskei határhoz tartozó résznek a középkorban más neve lehetett, valószínűleg egy korábban elnéptelenedett falucska olvad bele a feketi határba. Dusnokon is Feket a neve. 191.1. Szőkeház Mezraa Sökehaz. (1578, K. 6. 43) Említésekor már pusztaként szerepel, ekkor Feket bérelte. Feltehetően a Szőke család birtoka volt, akik 1548-ban és 1560-ben Feketén és Vajashalomban laktak (K. 10. 38, K. 11. 104, K. 11. 111). A puszta idővel a feketi határba olvadhatott. Neve már nem ismert. 191.2. Jama Jama. „Ager in praedio Feket. . . Jama. .." (1855, L. 2.) A plébános szántóföldje volt itt. Pontos helye nem ismert, lehet, hogy a Pojtvai-tó melléke értendő alatta. 191.3. Kakás palé, vagy mocsár Kakás palé, vagy mocsár. (1864, K. 12.) Neve nem ismert. 192. Czirkvicza Ecclesia Vestigia in Feket. „In Territorio Dusnokensi 4-or Ecclesiarum Vestigia cernuntur nempe, in Praedio Oroz, Natka, Feket, et Garabb." (1816, L. 1. 300) Kápolna Domb. (1860, k., T. 17.) Czirkvicza. (1864, K. 12.) Az elpusztult Feket falu temploma a Vajas menti faluhely keleti szélén állt, hatjának legmagasabb részén. Romjai a 18. században még megvoltak, köveit a dusnokiak hordhatták el ugyanúgy, mint a garábi romokat. Helyét és környékét a dusnokiak Crkvica-nak nevezik. 193. Mária foka Máriafoka. „. . . nyári napkeletnek tartván a*. . . Dusnoki részen Vajasba beleszakadt Mária fokát 900 ölnyire találván.. ." (1850, L. 16.) Maria virityifok. (1850 k., L. 19.)