Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

TÖRTÉNELEM 209 GARÁB (110—116 és 151—155) 110. Felső Garáb Garáb. „Garáb . . . fekszik a Vajas és Lutericza fokok közt." (1850, L. 21.) Felső Garáb. „Próbatér . . . felső Garábon, a' Lutericzai hid közelében .. ." (1850, L. 21.) Fölös Garáb. (1854, L. 20.) Felső Garábi erdő. (1855, L. 20.) Garáb. (1900 k., T. 19.) Garáb Vajas jobb parti határának északi része, a 19. században még erdő, kaszáló, vízállás volt, ma erdő és szántó. A falu maga valószínűleg nem ezen a részen lehetett, hanem a Vajas bal partján, a mai Borsoshát helyén, az egykori apátság épületei és temploma körül. Dusnokon Mali Garab-nak hívják. 111. Vajas hid Vajas hid. „Az 1871-dik árviz . . . oly sok gazt hordott magával, hogy az említett hid . . . elsodortatott." (1876 L. 21. XIX. sz. csomag, Dusnok) A borsosháti Vajason épült híd, Dusnokon Gál híd vagy Galeva cuprija néven ismerik. 112. Gerecz Fok Gerecz Fok. (1850 k., L. 19.) A gérici lapályt kötötte össze a Lutoricával. Neve Dusnokon nem ismert. 113. Garábi töltés Garábi töltés. „A" Garábi töltésre felhordott föld tesz ossz. 64 köb ölek, 70 ft 40 kr." (1869, L. 21.) A védtöltés a Gál hídtól húzódott déli irányban Alsó-Garábon keresztül a Vajasig. A dusnokiak Garabski tetes néven ismerik. 114. Gerecz Gerecz. (1864, K. 12., 1879, T. 4.) Nagy kiterjedésű, alacsony fekvésű, vizes kaszáló volt, ma szántóföld. Keskeny, hosszú hatja a Lutorica partján húzódik a Kozma-rét felé, amelytől a Géric-fok választja el. A terület dusnoki neve: Geric. 115. Alsó Garábi erdő Alsó Garábi erdő. (1855, L. 21.) Alsó-Garáb északi részén, a Vajas partján a 19. század végéig erdő állott, amit kiirtottak és felszántottak. Nevét Dusnokon már nem használják. 116. Alsó Garáb Alsó Garáb. (1850, L. 21.) A Vajas borsosháti nagy kanyarulatától a Géric keleti széléig terjed, ezt a területet szelte át a garábi töltés. Az egykori erdős-mocsaras terület ma szántóföld. Dusnoki neve: Veliki Garab. KOZMÓ (117—122) 117. Kerektó Kerek Tó. (1850, L. 19.) Kerektó. (1864, K. 12.) Vízállás volt a Kozmaréten, a Lutorica és a Peretény-fok összefolyásánál. Ma rét. Kerektó, illetve Kerektov néven ismert. 118. Kozmarét Kozmarét. (1850, L. 21., 1855, T. 1., 1864, K. 12.) Kozmarét. „Az erdei dűlök léteznek . . . Garáb, Kozmarét, dohanistya . . . nevezetek alatt. . ." (1855, L. 21.) Kis kozmarét. (1879, T. 4.)