Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

TÖRTÉNELEM 203 Lenes. (1879, T. 4.) Leneserdő. (1898, К. 13.) A Lenes név (rácul Lanisce) először csak a Puszta-Dusnok környéke erdős-ligetes kertekkel, kaszálókkal, mocsarakkal vegyes területének azt a részét jelölte, melyen a 18. században a lakosság lenföldjei voltak. A 19. század végétől e körül alakította ki a kalocsai káptalan saját erdőgazdaságát, és ezt nevezte el Lenesi erdőnek. Ma az egész terület összefüggő erdő, eltekintve a gazdasági épületeket, ezek környékét, néhány kertet és kaszálót. A terület neve Dusnokon: Suma és Lenes. 78. Domátyi fok Alveus Nagy Fok. (1749, T. 7.) Domátsi fok. „Lenes erdő . . . fekszik Ó falu és Domátsi fok mellett." (1850, L. 31.) Nagy fok. „Szinte nyugottnak a' nagy fokon keresztül . .. egy régi határt meg ujjitottunk." (1850, L. 3.) Domátyi fok. (1864, K. 12.) Domágyifok. (1879, T. 3.) Domátyi fok. (1900. к., T. 19.) Nagy fok. (uo.) A fok a Fajszi-sziget déli végén szakadt ki a Kis-Dunából, dél-délkeleti irányban folyt át a fajszi földeken, majd a dusnoki határba lépve először déli, majd keleti irányban haladva torkollod a Vajasba a/ Rlegyúrés a kengyelus kö/ött. A középkori Dusnok ennek a partján feküdi. Fajszi szakaszál betöltötték, de a Lcncsi erdőben megvan még kiszáradt, mély medre, amit erdő borít. A fajsziak Nagy-foknak, a dusnokiak Domac'i-foknak nevezik. 78.1. Gözüfok Göző Fok. „. . . találkozik edgy Kis Göző névő Fok, mellyet Dusnoki Határ szélinek . .. tudgya lenni..."(1744, L. 31. 57.) Alveus Gőző Fok. „. . . ad alium exiguum quempiam Alveum Gőző Fok nominatum." (1744, L. 31.) Gözüfok. „Porong vagy Sárfok az Gözü fokban veszi uttyát. . ." (1744, L. 31. 27.) Gőző fok. (1749, T. 7.) Gözüfok. (1853, T. 11.) Rövid fok, 1744. előtt Dusnok határát képezte Fajsszal, majd Fájsz területéhez került. A Tálótól nyugatra volt a forrása, és a Nagy-fokba ömlött. Kiszáradt, helyén szántóföld van. Nevét Dusnokon nem ismerik. 79. Ófalu/Puszta Dusnok Puszta Dusnok. „... életünk táplálására . .. Puszta Dusnokra, Bojárra . .." (1730, L. 31. melléklet) Pr. Dusnok. (1742, T. 6.) Puszta Dusnok. „... az Karászi fokig, melly is az Puszta Dusnoki Erdőben vagyon." (1744, L. 31.) Puszta Dusnok. „ . . . Lugason lévő saját szöllömet és puszta Dusnokon lévő saját gyümölcsösömet. .." (1806, L. 20.) Régi falú. ».. . kertjeit u.m. . . . Régi falún — Lőrintzé és Mihályé — szélessége egyik végin 20 1/2 öli..." (1843, L. 20.) Öreg falu. „. . . Koprivanacz Mihály öreg faluba régi kertjeikhez jó darab foglalásokat. . . tettek." (1837, L. 20.) Sztaro Szelő. „ . . . édes Atyánk . . . pedig elkövetközendő ősi vagyonai váltak u.m. 4 kertje . . . Plandistyán, Elegyuron, Váradon, Sztaro Szelőn . . ." (1839, L. 20.) Ófalu. (1850, L. 21.) Ofalu. (1898, K. 13.) A középkori Dusnok helye a Lenes erdőben, a Domátyi-fok partján. A déli parton kb. 600 m hosszan 7 kisebb, egyenként kb. 30-40 m átmérőjű dombsoron, valamint az északin egy kb. 100 m hosszú háton voltak házai. A régi Dusnok a rendelkezésre álló adatok szerint kb. 1700-ig folyamatosan lakott hely volt, majd, valószínűleg földesúri rendelkezésre a lakosság átköltözött egy elnéptelenedett középkori falu, Doboka helyére, a Vajas bal partjára, ami nagyobb település kialakítására alkalmasabbnak látszott. Az elhagyott falut ettől kezdve Sztaro szelonak, Öreg falunak, Ófalunak, Puszta-Dusnoknak kezdték nevezni. Az Ófalu neve Dusnokon Staro selo, de a helyén később kialakított kertek, kaszálók