Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

TÖRTÉNELEM 201 62. Bogyiszlói út Via ex Bogyiszló ad Dusnok. (1744, L. 31.) Via Bogyiszloiensis versus Dusnok. (uo.) Bogyiszlói út. „Innét mindenütt a' Szarvafok mellett menvén a' Bogyiszlói úton keresztül..." (1839, L. 10.) Bogyiszlóról Dusnokra vivő út. (1852, T. 11.) Bogyiszlói közlekedési út. (1864, L. 21.) Fájsz déli határszélén vezetett Bogyiszlóra, illetve a bogyiszlói révhez. Dusnokon Bodislovski put a neve 63. Rustyevje Rustyeva. „A Rustyevai kert érán ti feleletyükre ..." (1846, L. 20.) Rustyevia. „ ... az egész Rustyeviai kertet nékünk leány testvérek által adatni kegyessen méltóztatnának." (uo.) Rustyevlye. „Rustyevlye .. . fekszik Bálint Bosztán mellett." (1850, L. 20.) Rustyeli erdő. (1855, L. 20.) Rustyevle. „Az erdei dűlök léteznek .. . Szarva, rustyevle, és bálinlbosztán nevezetek alatt. . ." (1855, L. 21.) A puszta-dusnoki faluhely környékén fekvő terület, hajdan kertek és gyümölcsösök voltak itt, ma erdő. A dusnoki népnyelvben: Ruscevje, Ruscevice voce. 64. Bálin bosztán Bálin bosztán. „Bálin bosztán, Erdő . . . ütközik a Váradi fokkal, és Elegyurral.. ." (1850, L. 21.) Bálinbosztán. „Az erdei dűlök léteznek ... szarva, rustyevle, és bálintbosztán nevezettek alatt..." (1855, L. 21.) Bálintbosztai erdő. (1855, L. 21.) Bálint kertje. (1864, K. 12.) A területet a 19. század második feléig kerteknek használták, ma erdő. Dusnokon Bálin bostan ill. Balini bostani néven ismert. 65. Ördög kútja Ördög kúti fok. (1850. k., L. 19.) Ördög kút vagy út. (1864, K. 12.) Ördög kútja. (1879, T. 3.) A Szabandruzsica elkeskenyedő déli végét kötötte össze a Domátyi fokkal. Neve a dusnoki népnyelvben már nem él. 66. Kiss Elegy úr Kiss Elegyúr. „ . . . volt egy Háza, 2 fertály fölgye, Martonházán ... és Kiss Elegyúron." (1835, L. 20.) Az Elegyúr délkeleti része. Dusnoki neve: Mali Eledur. 67. Elegyúr Elegyúri Puszta. „ . . . ennek jutott, az Atyai Ösi és szörzemény Jussa Elegyúri Pusztán fél, azaz 1/2 kertye..."(1834, L. 20.) Elegyúr. „ . . . és eő úgy találta, hogy az Elegyúron levő kert magában tesz két annyit, mint a Bugsaki, és Váradi kert." (uo.) Elekgyuro. (1850. k., L. 19.) Elegyút. (1855, T. 1.) Elegyúr. (1864, K. 12.) Elegyúri kertek. (1879, T. 4.) Elegyúr. (1900. k., T. 19.) A falu közvetlen közelében, a Vajas és a Lenes között terül el. A 19. század közepéig kertként művelték, 1850. óta legelő. Dusnokon Eledur néven ismert. 68. Statua S. Joannis Nepomuceni Statua S. Joannis Nepomuceni. „Statua S. Joannis Nepomuceni ad Pontem Possessionis erecta . . ." (1810, L. 1.) Nepomuki Szent János szobra a Nagyhíd mellett, az Elegyúr szélén. 1810-ben állították fel. Dusnokon Szentjános illetve Sveti Ivan a neve.